Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)
VIII.
62 De 6' hirtelen fel akart, és fel tudott gyógyulni: mert nagy föladat várakozók reá. A fejedelem által a Dunántúli Kerület főparancsnokává neveztetett ki, s most ezen országrész visszahódításával bizaték meg. A Dunántúli vármegyéket a kuruczok 1704-ben két ízben elfoglalók vala: de mind a két ízben meg’ kiszorít- tattak. Károlyi 1705. telén újra átment hadtestével, azonban e harmadszori kisérlete sem sikerült, mert mint említők, martins 31-kén Kilitinél Haister által meglepetvén, túl a tiszai seregével átszaladt a Dunán, s a többi kuru- czot elnyelte a Bakony, a Somogyság. Túl a Duna ez ideig általában szerencsétlen föld vala a kurucz fegyverekre nézve. Károlyi Kis-Mártonnál, Feketevárosnál s Kilitinél — tehát három ízben veretett meg ott: de ő legalább meg tudá magát boszúlni Rabattán Szent-Gotthárd alatt; nem úgy a Koronczónál lesújtott Forgács, a ki e szerencsétlen harcz után Dunántúl minden népszerűségét elvesztette volt1). Valamint Károlyi és Másnap, oct. 13-kán egyik ezredét a Tiszán is átküldi Csongrád- nál az ellenség után, melynek mozdulatairól szüntelen újabb tudósításokat vesz; ö maga ugyan oct. 13-kán beérkezik Kecskemétre, s itt gyógyít- tatja sebeit a hó végéig, hadaival azonban, mint látni fogjuk, ezalatt is folyvást működött, beteg ágyából osztván parancsait. Mellette egyideig csak száz főnyi lovas diszőrség volt, a többit mind szétküldözé a németekre és ráczokra. Egyik portájáról így ir Rákóczinak, oct. lökéről: „Egy rendbéli portásimat Szeged felé küldöttem az Bácskára, kik is jól alá lévén az Bácskaságra: Péterváradjárul Szegedre jövő rácz kocsikat (tábori szekerek) felverték, az ráczokat levágták, rabul is egynéhányat hoztak; hármat azok közzül meghagyattam, az többit penig itt benn is levágattam. Hiszem Istent, hogy mostani portásim többet is hoznak.“ (Gr. Károlyi-levéltár.) *) Saját levelei. (Károlyi-levéltár). Én beteges állapottal lévén az lövések miatt, magam gyógyításom miatt 13. praesentis jöttem bé Kecskemétre.“ Továbbá: „Igen beteges állapottal lévén, az ágyat nyomom.“ b Szalay L. VI. k.
