Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)
VI.
47 a német gyalogság rendjeit összezavard, s rajtok átgázolván a társzekerekig hatott, öldökölve, kaszabolva. Azonban hiba történt; mert midőn Ebeczky rohamra meg- fuvatta trombitáit: a mellette álló lovas ezredesek tudatlanságból azt hivék, hogy nekik is vele együtt támadniok kell; megindultak utána majd az egész jobbszárnynyal, és elég jól harczolának: de helyökból messzire mozdulván jobbkéz felől előre, közöttük és a közép között hézag támadt. Ezt Haister rögtön észre vette, s két lovas ezredet indított oda, hogy a kurucz jobbszárnyat a középtől elvágja. Mindjárt a kuruczok közepének szélén álla egy német szökevényekből alakult gyalog zászlóalj, Scharudi nevű német ezredes vezérlete alatt. Ez, mikor meglátta az említett két német lovas ezred közeledését: csapatját megfordítá, — tüzet adatott a szomszéd magyar gyalog ezredekrc,' s azzal zászlóaljastól együtt átszökött a császáriakhoz. Scharudi váratlan árulása zavarba hozta a kurucz gyalogságot. A balszárnyon ezalatt a legnagyobb szerencsével harczolának Bottyán, Balogh István, Ocskay, Buday István és a többi. Tüzes rohanással előre vágtató ezredeik egész zászlóaljakat kaszabolának össze, megbonták a harcz- sorokat, úgy hogy Spangár krónikája szerént: „nem messze vala a német sereg az utolsó veszedelemtől; maga már a főgenerál Sigefridus Haister életének nagy veszedelmébe esett.“ Egy vakmerő kurucz hajdú ugyanis egészen Haister közelébe férkőzvén, fölemelé kardját a tábornokra, midőn gr. Czobor Márk pisztolyától találtán lerogyott. Mindezek daczára a jobbszárny mint mondók, ama két lovas ezred közbenyomulása, és Scharudi árulása által a középtől elvágatván: Rákóczi jobbnak vélte a visszavonulást; azért a patakon túl gyalogságának futóit — a
