Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)

Pótlékul

509

6. ) Főtiszt. Lóskay Benedek és Petrovics Ferencz czist. r. tanár urak iránt, a kik Baranya vármegye, Pécs város, és a pécsi püspöki levéltárból küldenek másolatokat; s főtiszt. Povedák János lőrincz- kátai plébános ur iránt, ki a Jászságban tön kutatásokat művem érdekében.

7. ) Alsó-Szopori Nagy Imre és Yéghelyi Dezső barátaim iránt, a kik közül az első különösen Kőszeg város levéltárából és saját gyűjteményéből halmozott el gazdag adatokkal, a második pedig veszprém- és vasmegyei nemes családok levéltáraiból.

8. ) W alter Géza ur iránt, a ki mint a gr. Károlyi-nemzetség levéltárnoka, történelmi kutatásaimban hozzám kimoríthetlen szívességgel viseltetett, s mint az ódon, elfakult írások megfejtésének valódi mestere, e tekintetben is hathatós segítségem vala.

9. ) Ifj. Csapó Vilmos kir. kamarás, Daróczy Tamás, ifj. Beze- rédj István és Ej szaki Károly barátaimnak, kik közül a két első a tolnavármegyei okmányok és hagyományok megszerezhetésében hathatósan elősegíte, a harmadik családi levéltárából küldött adatokat, s a negyedik a Béri Balogh-család archívumából másolatokat.

10. ) Nagyságos Krajnik Alajos ur iránt, a kinek Kazinczy Ferencz öröknevü Írónk hátrahagyott kézirataiból való adatokat köszönhetek, Bezerédyről s Heisterröl.

11. ) Zombath Antal h. ügyvéd, és nt. Csuthy Zsigmond ref. lelkész uraknak, kik közül az első eredeti okmányokkal, s a második másolatokkal ajándékozott meg. Hasonlókép Lehoczky Tivadar urnák, aki becses gyűjteményét küldé el felhasználásra, s Béső-Ensel Sándor urnák, ki nehány rendbeli másolt okmányt szerze.

12. ) Pest, Esztergom ős Győr vármegyék, s Esztergom, Győr és Pápa városok t. levéltárnokainak, mint a kik részéről kutatásaimban megelőző szívességet tapasztaltam. Végre mindazoknak, a kik történelmi búvárlataim terén bármimódon támogatni sziveskedének.

Fájdalom, hogy a kinek legtöbbet köszönhetek, a ki munkám Írására leginkább buzdított, s nagy tudományával, tanácsival mindenképen segédemre vala, ki saját kutatásai közben rólam soha meg nem feledkezék, a legnagyobb szeretettel tevén félre, és juttatván kezeimhez a műveimet érdeklő adatokat, — fájdalom, hogy e nemeskeblü férfiúnak: Szalay Lászlónak többé hálás köszönetét nem mondhatok, ama hideg márvány miatt, a mely immár sírjára borúi. Jelen művem még az ő elhunyta előtt be vala fejezve, — s ki hitte volna, hogy mire e mű sajtó alól kikerül: már be lészen fejezve az ő nemes élete is ! Ki hitte volna, hogy a hála szózatával már csak nagy szellemének áldozhatom!

................. Nyugodjanak békével porai; szerény

müvemet a hálás kegyelet koszorújaképen függesztem szobrára.

Pest, deczember 3-kán, 1864.

Thaly Kálmán.-£3>sC8f3<S*-