Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)

XLV.

500

hol amott jelent meg a serény lovasság, csatázva, íízve és űzetve, mígnem Balogh Adám november elején némelyek szerént Szegszárd, mások szerént Veresmart vidékén hősi védelem után elfogatott, s Budán avvagy Pesten Pálffy parancsára lefejeztetett. Erre a vezér nélkül maradott hadak a Bakonyba vonták magokat, s onnan ca- pitulálának zászlóaljanként, magukra-hagyatott állapotukban1). így mállott szét Bottyán ezrede is, tulajdonosának halála után egy évvel és egy hónappal. így mállott szét Túl a Dunán: azon földön, melyen a hires kurucz vezér legfényesebb diadalait vítta vala egykor.

Végezetre emlékezzünk a tábornok sirjáról. Hol pihennek Bottyán bajnok-tetemei? biztosan nem mutathatjuk ki a halmot. Temetését illetőleg több oldalú utánajárás után főtiszt. Povedák János lőrincz-kátai plébános ur által annyit tudhattunk meg, hogy erre vonatkozó följegyzések sem a lőrincz-kátai, sem a jászberényi, sem pedig a szomszéd jász-fény szarui, jász-felső-szent-györgyi és tó-almási egyházak s községek levéltáraiban nem léteznek. S ennek oka igen természetes, mert egy részről Lőrincz-Kátán a halotti anyakönyv csak 1743-tól kezdődve van meg, — de más részről ha meg volna is, Bottyánra vonatkozólag aligha tartalmazna adatot, mivel őt katonai szokás szerént saját papjai: Boldogfalvi Kiss János apát és Újváry Mihály temették el,— nem egyházi hanem hadi pompával, ágyudörgés között.

A lőrincz-kátai táboron hunyván el: nem valószinű, hogy tetemei ama háborús időben Hatvanba vagy Egerbe szállíttattak volna, még kevésbé, hogy saját jószágai va- *)

*) A Sághfalvi Sándor-család levéltára, s gr. Pálffy János Pestről 1710. nov. 11-kéről b. Prínyi Miklóshoz Írott levele, (Szalay L. „II. Rákóczi Ferencz bujdosása.“ I. k. 15. 1.)