Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)
XLIV.
483 Ló'rincz-Kátától Tornallya messze föld: vagy tizenöt mértföldnyi, egyenes vonalban; lehet, hogy mikor Bercsényi ez utóbbi levelét irá: a kuruczok legkeményebb tábornoka immár nem volt az élők sorában. Annyi bizonyos, hogy September 28-kán nemcsak- hogy nem élt többé, sőt halála sem vala már titok, mert egy ezen napon kelt nógrádmegyei levélben a hirneves hadvezérről mint elhunytról van szó ‘). A gróf Károlyiak levéltárában Bercsényinek sept. 24-kétől sept. 30-káig ma már nincs levele; a Bottyán elhuny tát hírül-adó nyilván e közbeneső napokban kelt, s Károlyi azt, mint rendkívüli fontosságú tudósítást — akkori idők szokása szerént — eredetiben elküldé valamely főember-barátjának. S ez okból érezi hiányát mái napság a történetíró. Bercsényi 1709. oct. 1-jén adja ki Bottyán özvegyének az alább olvasható protectionális-levelet, de a halálozás napja ebben sincs kitéve. Másnap („Datum in possessione Tornallya, die 2-da Mensis Octobris, Anno Millesimo septingentesimo nono.“) ugyan árva Forgács Juliánának latinul irt prorogationális-levelet ad ki a főtábornagy, titkárának Ebeczky Sámuelnek ellenjegyzésével; ebben Bottyán elhúnytárói ennyi áll: „ . . . proxime praeteritis diebus decedente et ex hac vita sublato Spectabili ac Magnifico Domino Joanne Bottyán, Suae Serenitatis Principalis et Confoe- deratorum Inclyti Regni Hungáriáé Statuum et Ordinum Generali-Vigiliarum-Praefecto Generosa ac Magnifica Domina Juliana Forgács relicta ejusdem vidua“ etc. S noha alább ez olvasható: „ . . . . causasque omnes praenotatas a die obitus dicti olim Domini et Mariti sui computando, infra integram M Nagy Iván magy. akad. 1. tag történeti jegyzeteiből. 31*
