Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)
XXXII.
346 az kik referálják, hogy készül valahová az bányavárosoki ellenség, és hogy ugyan ezelőtt negyednappal négy taraczkokkal bizonyos gyalogság ment által Liptóba. Eljött vala Vígles tájára ez napokban ezerig való lovas, az ki által akart jönni az Ostruskán, de az nagy hó és vágás (a hegyi szorost bevágatták a kuruczok) miatt nem jöhetett, értvén azt is, hogy az mi hadaink szaporodtak e tájon.“ Sőt nemcsak Liptót foglalák el a császáriak, de Viard Szepesbe is felhatott; a lőcsei kuruczok jól megpuskázták ugyan, s Károlyinak fölérkezése és az Újvár felé menetel hírére vissza czafola: de látván, hogy a nagy havak miatt a magyarok lovasaikkal nagyobb hadi-vállalatba még nem kezdhetnek: csakhamar ismét felkészül vala. Azért mind Rákóczi mind Bercsényi arra sürge- ték Károlyit, hogy mivel a vizek áradása folytán Újvártól úgyis el van rekesztve: tegyen meg mindent a bányavárosok fenyegetése által, hogy a császáriak Liptóból re- vocáltassanak. A fejedelem még febr. 13-káról irja Károlyinak Munkácsról: „Az ellenség mivel nemcsak Liptót de Szepesnek is nagyobb részét elfoglalta: minden szándékát és tehetségét kegyelmed arra fordítsa, hogy áztat vagy revocálja, vagy visszaverje .... mert az felső vármegyéknek nem kevés bizodalmok lévén az kegyelmed fölmeneteliben: ha megtorpadását hallják, és másfelől az ellenség előbbjövetelit látják — tartható, hogy desperátió ne kövesse az megcsüggedezéseket.“ Hogy Bottyán hadai csupán a védállomások megtartására elégségesek: mind Rákóczi mind Bercsényi igen jól tudák, azért rendelték az iménti czélra Károlyi hadtestét. Bercsényi e dologról egyebek közt így ir Károlyinak: „ .........hacsak kegyelmed nem succurrál: se Botytyán, se más azt véghez nem viszi; sőt csak az postí- rungokban elterjedt hadakkal (Bottyán hadteste) mit
