Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)
III.
mentetett, sőt az Esztergom segélyére siető Lotharingi Károly Ibrahimot, — ki eleibe száll és barczot ajánl vala — augustus 16-kán Nyerges-Újfalunál hatalmasul meg is véré. Ibrahim badai rendetlen futásnak eredtek a barczbelyről, Batthyányi Adám és Czobor huszárai s Mo- naszterli ráczai által űzetvén; mikor a vár alá érének: Bottyán csapott le rájok az esztergomi lovassággal, s együtt űzték vágták a törököt Buda felé. Elnyerék táborát, társzekereiket, és 30 ágyúját, melyekkel a várat lőtette volt. Három nappal később Érsek-Újvár is elfoglaltatott, úgy a következő évben Buda. A háború szinterévé most már a Duna-Tisza köze, s általában az alvidék Ion. Bottyán részt vett e győzelmes táborozásokban. Küzdött Károly herczeg, Badeni Lajos és Savoyai Eugen vezérlete alatt a déli vidékeken vitt diadalmas ütközetekben, s új babérok és új sebhelyek koszorúzták homlokát. Vitézségét annyira kitíinteté, hogy Leopold császár ezredessé és egy magyar huszárezred tulajdonosává nevezé ki a hőst. Ritka kitüntetés azon korban, midőn magyart a császáriak ily magas katonai rangra — mint érintők — nem igen alkalmazának, hacsak a legelőkelőbb családok valamelyikéből nem született. Köznemes csak rendkívüli hadi érdemek s kiváló vitézség által juthatott ennyire. Már 1692-ben mint ezredessel találkozunk vele1); 1694. September 1-jén mint ilyen Kőrös mellett táborozott2); s ezen években, egész 1697-—98-ig Kecskemét-, Kőrös-, Czeglédnek és vidékének vala hadi kormányzója. Itt újra széles alkalma nyílt a szegény elgyötrött magyar néppel jót tennie, az idegen katonaság zsarolásai ellen — 28 — ') Esztergom megye levéltára. 2) Kecskeméti levéltár.
