Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)

III.

27

III.

Bottyán 1669-ben, mikor már hires, katona volt, megházasodott; és ő, az atyai, különben is csekély örökségből kizárt szegénylegény, a kinek nehány paripáján s fegyverein kivlil egyebe alig volt: vérével szerzett jó nevének köszönhető, hogy gazdag nőt vehetett: Jósa Pálnak fiatalon özvegyül hagyott nejét: Lakatos Judit asszonyt, kinek tetemes birtokai, ménesei, gulyái voltának ').

Mihelyt a török 1683-ban Bécs alatt megveretvén, csillaga hanyatlani kezdett, úgy hogy ugyanazon év October 21-kén Esztergomot is elvesztő: Bottyán szülővárosa iránti kegyeletből, azonnal ide költözött családjával együtt, s az esztergomi vár lovasságának leve főhadnagya, e szót régies, nagyobb jelentésű értelmében véve, annyi mint főtisztje, vezére. Mint esztergomi főhadnagy álla jót 1685-ben a gróf Csáky László tatai várkapitány által igazságtalan erőszakoskodással letartóztatott kecskeméti kereskedőkért 1200 írt. erejéig* 2 3). Akkoriban tekintélyes összeg. Imé már ekkor védnöke vala a nyomorgatott népnek. Ezen szegény kereskedőemberek Tatából hozzá utaztak le Esztergomba mint a megnyomorítottak ismert gyámolyához, s könyörögtek neki: segítene rajtok. S Bottyán nem restelé a fáradságot, fölment ügyökben Tatába, és saját pénzbeli kezessége mellett kiegyenlítő dolgukat Csákyval8), pusztán jólelküségből.

Ugyan 1685-ben augustus elején Ibrahim budai basa megszállá és keményen törette Esztergomot. Boty- tyán a védelemben teljes hősiességét fejté ki; a vár meg') Kolinovics; továbbá a b. Paloesay-levéltárban és a nemzeti múzeumban lévő eredeti iratokból.

2) Hornyik: „Kecskemét város története.“ III. k.

3) Bottyán eredeti levele, a kecskeméti levéltárban.