Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)

II.

21

Bottyán János a latin iskolák elvégzése vég’ett atyja által Séllyére adatott, hol a jézsuiták akkor ielőtt colle- giummal birtanak. Úgy látszik azonban, hogy a fiú nagyon eleven, szilaj lehetett, mert atyja valami siheder- kori csínjáért minden atyai örökségből kizárá öt, a

hogy nemesek valának, annyira, hogy Csajághynak családja a XlV-ik századból bír felmutatni adományleveleket, mint már akkor nemes. Bottyán neve pedig az esztergommegyei levéltárban már a XVII-ik században folyvást ott áll a megyei nemesek névsorában, s már atyja mint nemes tesz bevallásokat a szent-benedeki convent előtt. A Bottyánok esztergomi házukat, mint szabad nemesi kúriát bírták. (Esztergom város levéltára). Bottyán még mint főhadnagy „Nemzetes és Vitézlő“-nek— tehát nemesnek— ezímez- tetik a kecskeméti tőzsérek 1685. november 9-én Tatában költ levelében is. (L. Hornyik: „Kecskemét város története.“ III. k. 340. 1.). Végre, hogy Bottyán nemes, és pedig a nevezett Bottyánok családjából való volt, — határozottan bizonyítja czímere. Nagy Iván szerint (Magyarorsz. családai) a Barsmegyében lakott Bottyánok czímere : vörös mezőben zöld tér felett egy süveges, félezombig érő dolmányú, sárgacsizmás, kardos vitéz, s a sisak felett ugyanez, török fejet tartván kardján. Kecskemét városa levéltárában van Bottyán Jánosunknak egy 1694. sept. 1-jén Kőrösön költ eredeti levele, — melynek hiteles másolatát t. Hornyik János úr akad. 1. tag szi- vességéből birom — hasonló p ecsétczímerrel. Későbbi pecsétjein is ez a czímer látható, csakhogy a vitéz már lóra van ültetve. Bottyán, a szenvedélyes lovas vezér, alkalmasint tréfás ötletből tette ez önkényes változtatást, nem akarván huszár ezredes, s később lovas tábornok létére hajdút viselni czímerében. Ilyféle tréfát ő nem egyet követett el. — Az sem áll, a mit Szirmay ugyanott mond, hogy Bottyán kancsalnak hivatott volna. O sohasem kan csal, hanem elvesztett félszeméről — mint száz meg száz adattal bebizonyítható— Vak-Bottyánnak neveztetett. így emlegeti a nép ma is. Rákóczi világosan Írja emlékirataiban: „Bottian le borgne“; B. Palocsay György (eredeti levele) „Botthyanus monoculus;“ Bercsényi is előhozza Károlyihoz írt 1709-iki egyik levelében Bottyán félszemüségét. Kolinovics mindenütt nyilván és következetesen „Bottyanius cocles“-nek nevezi. A sopronyi krónikák, Bacskay Abrahám, Spangár s Kovács János krónikái, a múzeum kézirattárában lévő egykorú névtelen Labancz Napló — mind Vak-Bottyán-nak; Wágner hasonlókép „caecus“-nak, sőt még a frankfurti „Theatrum Europaeum“ is „Vak-Bottyán“-nak és „der einäugige Bottbiani“-nak Írja.