Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)

II.

20

számos eredeti adatot juttatott rendelkezésemre hazánk pályakoszorúzott történetírója: az én nemeslelkü mesterem, irányadóm t. Szalay László ur.

Ennyit röviden szerény munkám ismertetéséül, s némi tájékozásul a jelen miihez.

II.

Bottyán János 1040. táján született Esztergom alsó városában, szegény nemes szüléktől. Családja, mely G ö- rös-Káli és Bottyáni Bottyán-nak irá vala magát, a név rokonhangzásánál fogva össze nem tévesztendő a Batthyányiakkal, kikkel semminémtí vérségi összeköttetésben nem állt.

A Görös-Káli és Bottyáni Bottyánok Somogy vármegyének a Balaton partján Marczali közelében fekvő Bottyán pusztájáról — mely hajdan falu volt ■— vették eredetöket, s talán nevőket is. Miután Szigetvár és Kanizsa török kézre jutott: azon vidék mindinkább ki lön téve az örökös csatározások pusztításainak; így töröltetett el Bottyán helység is, és a Bottyánok Esztergomba, s Bars vármegyébe költöztenek. — Az öreg Bottyán András Léván szerzett holmi zálogos jószágokat és azokból éle. Három fia közül János Esztergomban lakott. Ennek fia vala a hasonnevű későbbi hires táboi’nok, ki mindvégig megtartá szülővárosa iránti kegyeletét1). *)

*) Mindezeket hiteles, családi és káptalanbéli irományokból s a Bottyán-utódok örökösödési peréből merítém. Egyúttal megczáfolandónak vélem Szirmay Antalt, ki „Notitia Historica Comitatus Zempliniensis“ czímü munkájában azt állítja, hogy Rákóczi főtisztjei közül Bottyán János (tábornok), Csajághy János (brigadéros), és Czelder Orbán (ezredes) nem nemes szülőktől származának. Szirmay állításai általában igen gyanús hi- telüek; innét Nagy Iván is („Magyarország esaládai“) már némi kételyét fejezé ki („Ha Szirmay jól értesült. .. .“) a jelen adat iránt. És valóban Szirmay roszúl volt értesülve. Czelderre nézve nem vizsgáltam, de Bottyánról és Csajághyról kétségbevonhatlan okiratokból győződtem meg,