Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)
XX.
195 Bottyánnak egy ily felszágnkló kis számú portája, mindgyárt az újvári generálisság átvétele elején oly kitűnő bátorságot tanúsított, és oly fényes sikerrel járt, hogy szerencsés esetének hire nemcsak Magyarországot, hanem a távol külföldet is betölté1). Kolinovics részletesen, az élő szemtanúk, sőt tettesek után beszéli el ez érdekes epizódot, melyet mi még több rendbeli egykorú levelezéssel vagyunk szerencsések fölvilágosíthatni. A császárnak Magyarországban vezénylő főparancsnoka gróf Stahremberg Guido, a Spanyolországban küzdő hadak élére rendeltetvén: helyére magyarországi fővezérré testvére gróf Stahremberg Maximillián neveztetett ki2); ugyanaz, kit Bottyán a fertő-sopronyi sánczvo- nalból kivert volt. Miksa gróf — a ki mellesleg mondván, igen elbizott, kevély ember vala — a császártól Bécs- ben átvevé kineveztetési okmányát, s a kincstárból tetemes összeg pénzt, a hadak fizetésére: s azzal 1708. február elején alá indúla Pozsonyba, hogy a hadak vezényletét ténylegesen általvenné. Pozsonyban nem sokáig késett; dolgainak rendbevételével Nagy-Szombatba késztile. Figyelmeztették őt: nagyszámú katonai fedezet nélkül útra ne indúljon, mert bár a Csallóközben és az Alsó- Yág innenső felén a császáriak feküsznek: mindazáltal egyes merész kurucz csapatok minden untalan keresztül csapkodnak, úgy hogy miattok az útazás sohasem biztos. Stahremberg, ki az ellenfél iránt kicsinylést akara mutatni, megvetőleg válaszolá: „hogy ő mitsem fél az efféle lurkóktól!“3). ’) L. a frankfurti „Theatrum Europaeum“-ot. 2) Kolinovics. 3) Ugyanott. 13*
