Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)

XX.

193

keszin volt, az Esztergomra figyelő liadakat szemlélvén. Miután értesüle, hogy az esztergomi várparancsnok a körülfekvő falvaktól, a hová kezei el nem hathattak is, hadi sarczúl „bizonyos pénzbeli quantumot kíván:“ ugyanezen napon Bátorkesziről beirt Esztergomba ő is, viszontorlásul sarczot követelvén, azon fenyegetéssel: ha minélelébb meg nem adják „ollyas modalitást keres megvételében, hogy duplummal is fogják tapasztalni kárát“1). Ekkép fordítá el ama falukról a sarczfizetést. — A továbbiakat a mi

r

illeti: ugyancsak Szluha irja Károlyinak Újvárból február 19-kéről, a mikor Bottyán már Galgóczot s a lipótvári bloquádát is meglátogatván, Nyitrára érkezett:

„Itten már Generális Bottyán János uram a com- mendó, postírungban (hadállomás); Andrássy István uram ő Nagysága Dunán által megyen, az holottan per capi- tulationem kezünkbe jutott Körmönd vára, s demoleál- tatik“2).

A Bottyán hadtestét képező dandárok pedig ez időben igy fekiivének: Ocskay László brigádája a Felső- Vág partján, a morva határok mentében, föl egész Tren- csényig, — mely várat Luzsénszky Sándor bloquirozá — s le Szeredig, mert ezen alól a jobbparton a németek hadvonala kezdődött; Balogh István^ és Esze Tamás brigá- dái Nyitrán és környékén, le Újvárig; Berthóthy Istváné Üjvárott, Komárom elején, Csenkevárott; Ebeczkyé Esztergom előtt, s a Garam és Ipoly vidékein; Babocsayé Lipótvárát zárolá el, s Galgócz, Sempte őrséget képezte.

Es bár nagyobb csaták, most, a tél keménysége miatt nem vivattak, az apróbb összecsapások a sűrű portázások folytán napi renden valának. Mert a kuruczok nemJ) Eredetije Esztergom város levéltárában. *) Gr. Károlyi-levéltár.

13