Thaly Kálmán: Bottyán János Rákóczi Ferencz fejedelem vezénylő tábornoka. Történeti életrajz a kuruczvilág hadjárataival (Budapest, 1986)

XVIII.

179

tetemes különbségre már Szalay figyelmessé lett VI. k. 46G. 1. 2. számú jegyzetében.

Felhozott új adataink, azt hiszszük, eléggé felvilágosítják a dolgot, s e két különböző berontási tény nem fog többé összezavartatni.

Bottyán nov. 14-kén, a Lajta mellől visszatértében Csornán táborozék; odavivék utána az ostromzárolt Esztergom lakói rendes évi hadi-sarczuknak — a melyért Bottyán szőleik szabad mivelését megengedd — még hátralevő részét. Erről ekkép értesíti a várost:

„Illendő dolgokban szolgálok kegyelmeteknek. Parolája szerint kegyelmeteknek az hátramaradott restantiát percipiáltam, kiriil is General-Adjutantom Nemzetes Vitézlő Szalai Mihály fogja quietálni kegyelmeteket. Hogy penig külső városiak szőleiket szabadon mivel- hessék, s úgy egész határj okát usuálhassák, megengedtetik, s kívánom is protegálnom. Belső városiaknak penig szabadságot én nem adhatok, azért, hogy fegyverviselőkkel laknak; ha mivelik szőlejeket s usu- álják határaikat: az ő jó szerencséjek; ha kik penig a külső városra kijőnek közülök, — egyenlőképpen usuálhatják. — A kóborlókat s tolvajokat, hacsak kezemben nem kerülnek, lehetetlen hogy remedeáljam s in- hibeálhassam, — zászlós katona penig azt nem cse- lekszi. Datum Csornáé, 14. Novemb. Anno 1707.

Kegyelmeteknek

jóakarója

Bottyán János m. k.“

Kívül: „ N. Esztergami városi lakosoknak ő kegyelmeknek közönségessen adassék. Esztergám “

') Eredetije Esztergom város levéltárában. Szép bizonysága e levél emberséges modora és tartalma annak, bogy tábornokunk még az ellenségnek behódolt népet is, ha magyar volt, a mennyire teliette, pártfogolá.

12*