Esztergomi Emlék. A Bazilika és Esztergom egyéb nevezetességeinek leírása (Esztergom, 1900)

8

S midőn a magyar kereszténységnek ezen örökre tiszteletreméltó ősatyja a bölcs, a szent és felkent király élete alkonyaira száll: nemzetéről gondoskodván, igy csdckcl Máriához: „Nagyasszony! a te oltalmadba ajánlom az egyházat püspökeivel és papjaival ; az országot elöljáróival és népeivel; a te kezedbe ajánlom buzgó imádságommal lelkemet.“ És 1038-ik év augusztus hó 15-én visszaadja Teremtőjének nagy lelkét, mely most is oly odaadó gondoskodással őrködik nemzete fölött.

Ezért Regnum Marianum — Mária országa — a drága örökség; ezért sóhajt fel a magyar imádságos fohászában: „Hol vagy István király? Téged néped kíván!“ Ezért zengi esdekelve az Ínségben küzdő nép: „Boldogasszony anyánk, régi nagy Patronánk ! Nagy Ínségben lévén igy szólít meg hazánk: Magyarországról, szegény hazánkról, ne felejtkezzél el hű magyarjaidról.“

íme, minő szent hely ez az ősváros, mily szent- séges emlékű a vár, melyen először ömlött a keresztvíz magyar fejedelem fejére, melyen először csendül meg az Igaz dicsérete magyar szivekből, magyar nyelven ; melyen az első koronázásán történt; melyet szent István király jámbor bitestársa, boldog Gizella angyali tisztaságú s korán elhalt fiuk szent Imre herczeg imáikkal és erényeikkel megszenteltek.

A magyar történelem fényének egyik legragyogóbb sugara az, hogy Esztergom harmadfél századig, egész a tatárdulásig az ország fő- és székvárosa voll. Tehát az Árpád-sarjak idején; miért is mint székesfőváros az Ár- pádházbeli királyok ős fészkének mondható hazánkban, mi csak kettözteti nemzeti kegyeletünket.