Esztergomi Emlék. A Bazilika és Esztergom egyéb nevezetességeinek leírása (Esztergom, 1900)

9

További nevezetesebb eseményei történeti sorrendben a következők :

1071. Géza és Salamon ellenkirályok itt kötnek

békét.

III. Béla a várat kibőviti, megerősíti és bástyatornyokkal láttatja el.

1147-ben VII. Lajos franczia király, 1173-ban Henrik ausztriai herczeg, 1190-ben rőtszakálu (Barbarossa) Frigyes voltak vendégei, mint azon idők keresztes hadjáratainak vezetői.

1242. évben a tatár dúlja fel Esztergomot; érseke Mátyás a Sajónál vérzik a hazáért.

1312-ben Trencséni Csák Máté a hatalmas főur ostromolja, de eredménytelenül Tamás érsek ellenében.

1403-ban Zsigmond hive Tibor vajda ostromolja, hogy Kanozsay János érseket pártjára kényszerítse és pedig sikerrel; azután Albert uralkodása alatti években a magyar szent korona őriztetik várában. Erzsébet, a király özvegye Széchy Dénes érsek oltalma alatt ugyancsak itt lakik.

1441-ben Hunyady János seregeinek sikeres ostroma folytán meghódol Ulászlónak.

1526- ban érseke Zalkay László Mohács gyászmezején esik el a hazáért.

1527— 29-ig tartó időközben Ferdinánd és Zápolya ellenkirályok alatt többször szenved a vár ostromot.

1529-ben török kézre kerül, de már a következő évben Ferdinánd visszafoglalja azt; 1543-ban azonban árulás folytán ismét török kézre jut s csak 1594-ben szabadul fel Mátyás főherczeg által vezetett ostrom2