Esztergomi Emlék. A Bazilika és Esztergom egyéb nevezetességeinek leírása (Esztergom, 1900)

5

Remek kilátást nyújt a környékre a várban a bazilika előtti tér bármely oldalról. Igazán nem győz a szem betelni annak gyönyörűségével, mely minden oldalról koszoruzza a várost. Délnek a pilisi hegyek Dorog, Táth és Nyergesujfalu községekkel. Keletnek ugyancsak a pilisi hegyek nyúlványai az esztergomi szőllőhegyékkel. Északnak a honti hegyek, Kovácspatak nyaralóval, Helemba, Szob községekkel. Észak-keletnek a hontme- gyét Esztergommegyétől elválasztó Garam vizével, nyugatra az esztergomi dombvidék, Esztergommal és átellen- ben Párkány, 'Nána, Ebed és Muzsla községekkel, melyek egy kissé hullámos síkon feküsznek. A környék minden felöl dúsan meg van ajándékozza folyókkal, patakokkal, erdőkkel, szőlőhegyekkel, szén- és márványtelepekkel továbbá aranykalászos mezőkkel.

A közlekedés eszközlésére kitűnő országúinkkal bir, melyeken kívül a bécs-budapesti és az esztergom-buda- pesti vasúthálózat érintik az ősvárost, melyet kiegészít a Duna méltóságos viztömcgén sikló számtalan gőzhajó.

Valóban fejedelmi székhelyhez méltó része Nagy- Magyarországnak és mint ilyen, gyöngyét képezi a sok szép és regényes vidéknek.

Már a magyarok bejövetelét megelőző korban is hadászatilag és nemzetgazdászatilag is hires város volt s majd mint a Duna latin nevéről Istropolis (Duna- ■ város), majd mint a Garamnak a várostól nem messze a Dunába ömlő Garam folyó latin elnevezése után Istogranum (Dunagaram-város) név alatt fordul elő. A németek „Gran“-nak, a tótok pedig „Osztrihom“-nak nevezik. Lakóinak száma 16,000 és négy városrészre oszlik, ezek: „Belváros“, régi elnevezés szerint „Király