Esztergomi Emlék. A Bazilika és Esztergom egyéb nevezetességeinek leírása (Esztergom, 1900)
Esztergom. Én édes magyarom, ki Esztergom szent falaihoz zarándokoltál, légy üdvözölve nemes tettedért. Mert igazán nemes tett az, mikor a magyar a nemzeti kegyelet oltárának azon helyét keresi fel, a melynél a nemzet ezeréves története száll felénk „Isten hozott“-tál üdvözölve bennünket. Szent helye ez minden magyarnak! Hogy is ne volna szent, mikor annyi nemzeti emlék fűződik az ősváros történetéhez ! Ez a város az, hol a magyar nemzet «államiságának, a magyar nemzet művelődésének bölcsője ringott. Ez a v.áros az, hol Géza fejedelem és neje Sarolta Vajk fia született. Ez a város az, hol a fejedelem trónjának a pusztaszeri vértörvény alapján örököse a ke- resztség megtisztító vizével mint István a fejedelem, később az első és felkent király, a bölcs, a szent, a térítés apostoli lnizgőságával oly fáradságot nem kímélő buzgósággal járta be a harezra termett és edzett nép sátrait, hogy népének az evangéliumot hirdetvén, nemzeti erényeit azzal összeolvasztva messze időkre biztosítsa az ősök által vérrel szerzett drága haz«át nekünk és a mi késő utódainknak. Ez a város az, melynek várormain ragyogott fel a kereszt, amely nélkül nincs igazi boldogulás, nincs igazi művelődés. Ez a város az, mely édes mindnyá1*
