Dobay Pál: Turistalátványosságok és nevezetességek a Pilis Dobogókőtől délre eső részén (2008)
PILISNYEREGI SZOVJET HŐSI EMLÉKMŰ Pilisnyereg kemény harcok színtere volt a II. világháború magyarországi szakaszában, 1945. jan. 9. táján. Az Esztergomból kibontakozó német támadás Kétbükkfanyereg- Pilisszentkereszt-Pomáz-Óbuda irányában akarta áttömi a Budai Vár körül létesített háromszoros szovjet ostromgyűrűt, hogy kiszabadítsa az itt körülzárt 79.000 ezer főnyi német és magyar katonaságot s ennek haditechnikáját. A 711. német gyaloghadosztály komoly küzdelem árán tudott csak átjutni e helyen. Az itt és ekkor elesett szovjet védők emlékére, a 10. évforduló alkalmával, a közeli dorogi szénbányák dolgozói emlékművet építettek. Leírása. Faragott kőalapzaton ugyancsak faragott kőből emelt fal, amelyen rohamra kész géppisztolyos szovjet katona kődomborműve van elhelyezve, süttői vörösmészkőből kifaragott öt ágú csillag alatt. A kőbe vésett felirat: „Felszabadító harcunkat békés munkával kövessétek!” Az 1990-es gazdasági-politikai változást követően néhány fanatikus személy lerombolta. Az összetöredezett kő-dombormüvet Szmetana Mihály erdész mentette meg ill. szállította el Dobogókőre, ahol a Turistamúzeum mögött megtalálható. Értesülésünk szerint az emlékmű eredeti helyén történő újraépítését tervezi egy természetjáró csoport. SIMON HALÁLA A szájhagyomány szerint egy Simon nevű bölcs és öreg remete élt itt. Sziklához támasztott, egyszerű kunyhója és szíve mindig nyitva állt a szomszédos hegyi falvak betegei vagy tanácskérői számára. Mivel itt érte a halál is, ugyanide temették. Élete és mindenkin segítő jó szíve emlékét évszázadok óta jobban őrzi e két szó, mintha „nagy” ember lett volna - kőbe vésett és elfelejtett hőstettekkel (György Béla vadász és Minczér Ferenc autóbuszvezető [helyi lakosok] közlése). Más értesülés szerint egy Simon nevű kesztölci fogatos fuvarozó halálos balesetének helyszíne e térség. HLAPEC E szlovák szó magyar jelentése: kisgyermek. A nagyon régi — és nagyon szegény — időkben ilyen messze eső helyre is eljárt a falu népe sarlóval(!) füvet vágni ill. takarmányt készíteni. Egy fiatalasszony - ismeretlen volt még a bölcsőde - kénytelen volt magával hozni ide is beteges kisgyermekét, akit itt ért a halál (György Béla közlése). LEÁNY- ÉS LEGÉNYBARLANG A hagyomány szerint a török térhódítás idején ide menekült a közeli Kesztölc fiatalkorú lakossága az elhurcolás és rabszolgasors elöl. Egyikben a leányok, másikban a legények húzódtak meg. Állítólag itt lakott a rendalapító Esztergomi Boldog Özséb remete-kanonok is az 1240-es évek második felében, aki a közeli Klastrompusztán 1250. táján az addig szétszórtan élő pilisi remetékből megszervezte a ma is élő Pálos rendet. E két barlang turistalátványosság és kirándulóhely. 9.
