Dobay Pál: Turistalátványosságok és nevezetességek a Pilis Dobogókőtől délre eső részén (2008)

PALOS ROMOK

Történetéről részletesen szóltunk már az előbbiekben.

RÁRÓ

Horváth Ernő helyi lakos szerint egy régi erdészről kapta nevét. Pózna János városi erdész ezzel szemben valószínűsíti, hogy a legelőt első ízben (1287-1526[?] között) birtokoló pálos szerzetesek ménesének volt ez a térség állandó tartózkodási helye. A ráró - akárcsak a turul - őseink mitologikus madara volt. A honfoglalás utáni századokban lett e szóból gyakori lónév.

CZILLAHÓ

E helynek Czillahó András erdőcsősz a névadója. Az 1800-as évek elején Esztergom város szolgálatában állott, s a közvetlen közeli kunyhóban lakva, hosszú évekig őrizte a városi erdő e részét a „hutai fatolvajoktól”. Idős helybeliek Csillag néven is ismerik.

NÉGYHOLDAK

A nagyon szegény és kevés szántóval rendelkező hegyi kisközség határában igen nagy szó volt, ha valaki négy hold - egy tagban lévő - szántó ingatlannal rendelkezhetett itt. E hajdani „nagybirtokos” nevét nem ismerjük. A terület gyakorlatilag parlag, s a természetes visszaerdősülés.jeleit mutatja.

POSTÁS (GYALOG)ÚT

A falu „utolsó postája” egészen az 1950-es évekig Kesztölc volt. Ezen a gyalogúton járt a mindenkori postás (legutoljára Bodacz István külterületi kézbesítő). Jó félévszázada már a rendszeres autóbuszjárat hozza-viszi Pilisszentlélekre a postai küldeményeket, de a szóban lévő út végérvényesen Postás út néven ismeretes környék szerte, s a turista kézikönyvek- útleírások is így említik.

VIADUKT

Az Esztergom-Pilisszentlélek-Dobogókő közötti műszelvényes, akkor még makadám burkolatú közút szerves részeként épült 1936. év táján. 1945. jan. 9-én felrobbantották a német támadás elöl hátráló szovjet harcosok. Újjáépítve 1948-ban. Két oldalsó vaskorlátja az 1944. nov. 4-én felrobbantott budapesti Margithíd tartozéka volt (néhai Tóth Vilmos esztergomi ácsmester közlése, aki 1948-ban az újjáépülő völgyhíd zsaluzási munkáját végezte).

8.