Cseicsner Rezső (szerk.): Esztergom Szab. Kir. megyei város, a Magyar Sion ismertetése (Esztergom, 1943)
11 58. A kápolna architektúrája román, a XII. század második feléből, 111. Béla király idejéből, aki a korábbi palotát átépíttette és bővíttette. Legszebb faragott román emlékek a csodás oszloprendszer bordái és zárókövei. Az eredetileg román festésre Telegdy Csanád érseksége idején gótikus festés került. 59. Teljes épségben maradt meg a kápolna falán a négy sybilla kép e Krisztus és az apostolok képei s hat jelenet Krisztus életéből. Érdek e a két oszlopfő, amely egyesek szerint III. Béla és fiának képmása mások szerint a magyar és francia mester önarcképe. 60. A kápolnát folyosó köti össze a palota többi szobáival, a folyosóról csigalépcső vezetett a második emeletre, amelyből nem maradt más, csak törmelék és egy-két kőemlék. 61. E helyiséget a király dolgozószobának használta, amelynek falán megmaradt egy egész falfestmény, a négy sarkalatos erény képe. Az Igazságosság képe alatt van a krónikás mellképe mondatszalaggal a kezében „Utero Amissa gessit“ (Emese hordozta méhében) felírással. 62. A királyi lakosztályban e kettős román kapu ragadja meg a látogató figyelmét. E helyiség volt a király hálószobája, amelyből a nagyobb kapu a dolgozószobába, a kisebb az erkélyre vezetett. 63. Kimegyünk az erkélyre, ahonnan a Duna vonala messze látszik. Innen látjuk a kéttornyú barokk templomot, amely eredetileg a jezsuitáké volt, ma pedig a Víziváros plébániatemploma. 64. Ugyancsak a Várhegyen volt az Árpádok korában épült Székes- egyház is, amely a török harcok idején puskaporos raktár lett, majd teljesen elpusztult. Bejáratából, a Porta Speciosából maradt meg egykét emlék, amit most a kazamatákban őriznek. Képünk az egyik kazamatában elhelyezett kicsinyített mását mutatja a Porta Speciosának. 65. Amikor a bemutatott helyiségek napfényre kerültek, a várudvaron tovább folytatták az ásatást. így került elő a felvonóhíd helye és a Visegrád irányába haladó kikövezett országút egy része egy méterrel a jelenlegi talaj alatt,