Cseicsner Rezső (szerk.): Esztergom Szab. Kir. megyei város, a Magyar Sion ismertetése (Esztergom, 1943)
12 A falak között sok török sírkövet találtak, jeléül annak, hogy a harcok során elesett törököket a vár udvarában temették el. Ezekből a kövekből rekonstruálták a török temetőt. 67. A Barkóczy- és Rudnay-féle talajegyengetési munkálatok során a Csókás-torony és a mellette levő fal nagy része föld alá került. Elhaladunk a kiásott várfalak alatt a szerpentinúton s elmegyünk, hogy 68. felüdüljünk a 323 méter mély artézi kútból feltörő napi 20 millió hektoliter 29 fokos vasas, kénes, magnéziumos tartalmú vízből táplált fürdőtelepen. 69. A modern fürdőtelep helyén valaha bővizű forrásból táplálkozó tó volt, melynek vize még a tél folyamán sem fagyott be. Ezen a helyen, ahol már a rómaiak korában, majd később a törökök idejében díszes fürdők állottak, létesítette 111. Béla király felesége a középkori Magyarország első nyilvános közfürdőjét. 70. Akik a fürdőtelep vizében nem kívánnak felüdülést lelni, azok tovább mennek s megtekintik a várost. A fürdőtelep mellett szerpentin vezet fel Szent Tamás hegyére. A szerpentin, amely a hegycsuszamlást van hivatva meggátolni a Szent lstván-év emlékére készült. 71. A végén van Szent István királyt ábrázoló kőbe vésett relief. A kissé esetleg fáradságos utat nem bánjuk meg, mert a hegy tetejéről olyan pompás kilátásban gyönyörködhetünk, amely kárpótol fáradozásunkért. 72. Látjuk innen az egész várost, kissé jobbra fordulva 73. a Kisduna vonalát, az előbb megtekintett fürdőtelepet. 74. E képünk a szigetet tárja elénk, ahol a római castellum helyén épült bencés-apácák zárdája romokban hever, amelyben Salamon király Géza herceggel kibékült s ahol Vak Béla 1136, évben országgyűlést is tartott, 66.
