Hauer Ferenc: Katona István emlékezete - Külön lenyomat a Jézus-társasági kalocsai érseki kath. főgimnázium 1910-11. értesítőjéből (Kalocsa,1911)

III. Katona István történetírói működése és a "Hist. crit. Regn. Hungariae"

52

Katona és kora „megvilágosodása. “

Katona szerepe a vallásügyi vitában.

sában mindenkor szem előtt tartott, igen szépen tündöklik abból a nevezetes írásából, melynek titulusa: Szent István Magyarok első királya dicsérete . . . stb., amely munka az ő részre nem hajló igaz lelküségének emlékezetére örökösen zöldelő koszorújában egy szép virágszál.« S ezen ilélet a beszéd nyomán visszhangra talált széles e hazában. Ballagi Géza »A politikai irodalom Magyarországon 1825 ig« című munkájában Katonát ép e beszédje alapján úgy mutatja be, mint a mérséklet emberét és szembeállítja Szeitz Leóval, >az egri baráttal.« — »Minden sorából — úgymond — meglátszik, hogy ő neki (Katonának) József vallási politikája nincs Ínyére, de határozottan nem mer ellene fordulni a közhangulatnak.«x)

»Katona István nem hirdeti ugyan nyíltan — folytatja Ballagi Géza idézett müve 211 — 212. lapjain — sz. István beszédjében a türelmetlenséget, de annál nyomatékosabban hangoztatja az egyedül üdvözítő hit létezését és annál félre- érthetetlenebbül kárhoztatja a »»megvilágosodást*«. — »»Sokan -— úgymond — már ebben a megvilágosodott korban úgy élnek, mintha vagy más Isten volna most, mintsem azelőtt volt, vagy más mennyország vagy más útja a mennyországnak.««

V. Ez a nyugodt mérséklet jellemzi Katona többi iratát is, melyekkel a kilencvenes évek elején keletkezett vallásügyi vitába bele-bele szólt. Szent kötelességévé tette ezt a föntebb jelzett »tekintély elve« dacára egyháza iránti gyermeki szere- tete, mely mindenkinek bármily nézeten legyen is, tiszteletet parancsol.

Ha nem is tarthatjuk a »Trenckii bilanx pondere vacua« Budae, 1790 ben névtelenül megjelent röpiratot Ballagi Gézá val Katona István müvének, még így is négy irat marad, melyet Katona a vallásügyi vitában közrebocsátott.* 2)

■) Vagy mondjuk inkább : „a tekintélynek,“ melyet Katona soha sem tévesztett szem elől. Elvét e pontra nézve nagy művében ily alakba öltözteti : „Quum propositum mihi semper fuerit regum nostrorum famam adversus pronos ad obtrectandum principibus calamos pro viribus tueri, id in Ladislao quoque Chuno“ stb. . . .

2) Ballagi Géza „A politikai irodalom Magyarországon 18:5-ig“ c. művében — 670. s köv. lapokon — hosszasan kritizálja a Katonának tulajdonított föntebbi iratocs- kát, mi azonban nyilvánvalóan téves alapokon és föltevésen nyugszik. „Katona István hisztorikus - úgymond Ballagi G. — „Trenckii bilanx pondere vacua“ című pamflet- jében a logika és a történelem alapján igyekszik a „Bilanx“ íróját észretéríteni“ etc. — Maga Katona szintén említést tesz a szóban forgó iratról, de megnevezi a szerzőjét is. Nem volt ez más, mint Kenyeres József, előbb szinte jezsuita, azután a Rend föl- oszlatása után a kassai Akadémia direktora, végül pedig rozsnyói kanonok. Katona a Lipót korabeli írók fölsorolásában ezt írja: Kenyeres Josephus . . . tacito nomine vul-