Hauer Ferenc: Katona István emlékezete - Külön lenyomat a Jézus-társasági kalocsai érseki kath. főgimnázium 1910-11. értesítőjéből (Kalocsa,1911)

III. Katona István történetírói működése és a "Hist. crit. Regn. Hungariae"

53

Hogy Katona négy röpiratát ama gondolatkör keretében bemutathassuk, mely megértésükre egyszersmind a legjobb magyarázatot nyújtja, szükséges legalább nagy vonásokban vázolni azt a vallásügyi .vitát, mely II. József uralkodása végén és II. Lipót uralma elején a lelkeket országszerte izgatottságban tartotta.

»A vallásügyi kérdések közt, melyek az irodalmi vita tárgyát is képezték, kétségkívül a legaktuálisabb érdekű a protestánsok vallásszabadsága volt.

Az írók két táborra oszoltak. A protestáns érdekek szószólóinak, minthogy hátuk mögött a király állott, — ki tudvalevőleg maga kezdeményezte a később csakugyan becikkelye- zett vallásügyi törvényt, — sokkal könnyebb szerepük volt, mint a másik tábor vezéreinek.«1)

A küzdelem hevében megjelent protestáns irányú iratok közt kimagaslik Csebi Pogány Ádám »Tentamen«-je. Ugyancsak a prot. fölfogást tolmácsolja a »Status catholicae et evan- gelicae religionum in regno Hungáriáé« című röpirat is, mely a törvények és békekötések alapján igyekszik orvoslást sürgetni a protestánsok sérelmeire. Vele kezet fogva küzdött Sze- iner Ferenc prot. ágens. — Nagy Sámuel pedig a helvét hitvallásnak ágense, megírta a »Brevis et sincera deductio status religionis evangclicorum« című feliratát, melyben egyenesen a királyhoz fordul kérelmeivel.

A katholikusok sem maradtak tétlenek. Ezek sorából is egymásután jelentek meg a cáfoló vitairatok.

Csebi Pogány Ádám második és a protestáns egyházjog forrásszerü munkájára, a »Succincta deductio iurium et gravaminum evangelicorum utriusque confessionis« ra — katho- likus részről a »Funiculus triplex dissolutus« jelent meg A. P. betűk alatt. Az »Examen« (névtelenül) a »Tentamen«-t és a »Declaratio« t együtt veszi vizsgálat alá. A »Causa religionis« című irat szerzője az országgyűléshez fordul, míg a »Peramica responsio ad postulata acatholicorum« a régi vallásügyi törvények fölújítását sürgeti, melyek »a kath. egyháztól elszakadt tévelygők ellen« hozattak. * •)

gavit I. „Trenckii bilancem pondere vacuam“ Budae 1790 ; II. „Censuram tentaminis“ etc. — Hist. erit. Reg. Hung. Tom. XLI. pag. 597—8.

Az általánosan elterjedt fölfogás hamisságára legelőbb Concilia Emil, — jelenleg nagyszombati prépost-kanonok, mutatott rá az „Új Magyar Sion“ 1877. évf. 683. lapján, mint azt Szinnyei is jelzi a „Magyar írók“ c. művében Katona műveinek fölsorolásában.

•) Ballagi Géza „A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig“ c. munkájában igen magvasan ismerteti ezen vitát összes szereplőivel, kit e pontban annál nyugod- tabban fogadhatunk kalauzul, mert részrehajlásról a katholikusok javára ugyan senki sem gyanúsíthatja meg.

Ballagi G. a vallásügyi vitáról.