Hauer Ferenc: Katona István emlékezete - Külön lenyomat a Jézus-társasági kalocsai érseki kath. főgimnázium 1910-11. értesítőjéből (Kalocsa,1911)

III. Katona István történetírói működése és a "Hist. crit. Regn. Hungariae"

49

magyarázza meg az ily természetű irodalmi termékek felületességét, melyet ha a szerző rátermettsége alapossággal pótol, néhány sorával vezérszerepet játszhatik a legfontosabb kérdésekben. Katona az irodalmi működés ezen tövises útjára épen nyugdíjaztatása után lépett.

Nagy képzettsége és széles irodalmi működése kezeskedett vállalkozásának sikeréről. Éles emberismerete, gazdag tapasztalata csakhamar átlátta a forrongó társadalmi viszonyokat és előretudta, hogy a következő években nagy és fontos föladat vár a hivatott történetíróra, midőn a lázongó elemek a történelmi jogok teljes elhanyagolásával a tekintély és rend ellen törtek.

I. Az első ilyfajta irata még csak csendesebb természetű kérdés tisztázása érdekében egyetemi tanársága végén, 1784- ben készült. Címe : »Georgii Pray, Stephani Katona et Danié lis Cornides epistolae exegeticae in dispunctionem Antonii Gá- nöczy cum appendicula ad L. K.* Pestini 1784. Mint már az iratka címe jelzi, nem más e könyvecske, mint ama levelek gyűjteményes kiadása, melyeket Katona hű fegyvertársaival Gánó- czy Antal ellen küzdve a nagyváradi püspökség alapításának kérdésében szerkesztett.1)

Gánóczy Antal a nagyváradi káptalan tagja volt és mint ilyen adta ki 1781-ben kis müvét, melyre a föntebbi munkában hivatkozás történik és teljes cime a következő: »Antonii Gánóczy M.-Varad. Can. Dispunctio Diatribae a Georgio Pray in Dissertationem de s. Ladislao Hungáriáé regio fundatore Episcopatus Varadiensis conscriptam editae.«

E keményen vitatott kérdés azonban a legújabb korig nem n) ugodott meg. A nagyváradi püspökség alapítója körül forgó kérdést, melyet Pray Katonával és Cornidessel sz. István király részére döntött el, újabban ismét fölelevenítette Bunyitai Vince a nagyváradi püspökség jeles történetírója2) és Gánó- czyval ismét sz. Lászlónak tulajdonítja az alapítás érdemét. Pauler Gyula az Árpád-házi királyok korának kiváló ismerője és történetírója szintén foglalkozott e kérdéssel. így a Hartvik- legendáról szóló cikkben is Karácsonyi János dr. ellenében.3)

A nagyváradi püspökség alapításának kérdése.

A kérdés legújabb állása.

') Időrendben Katona levele az első „1784. Idibus Martii“; a 2. Prayé „1784. IV. Calend. Maii“ s végül Cornidesé „1784. Idibus Maii“. A legkíméletlenebb hangot Cornides használja. Miután idézi Gánóczy A. hangzatos címeit könyve címlapjáról, gúnyosan folytatja „A viro tot titulis decorato, totque Societatum Eruditarum Membro, nil nisi praeclarissima quaeque proficisci posse ratus nescio quos eruditionis thesauros in hoc Opere Tuo reperturum me esse sperabam. Sed b (‘)igavodg livd-QCCxeg. Nunquam certe liber ullus, quem in vita legerim conceptam de se exspectationem meam tantopere destituit“ P. III. pag. 3-4.

2) „Nagyváradi püspökség története“ I. 28. 1.

3) Pauler Gyula: „A Hartvik Legendáról.“ „Századok“ 1892. 291. 1.