Hauer Ferenc: Katona István emlékezete - Külön lenyomat a Jézus-társasági kalocsai érseki kath. főgimnázium 1910-11. értesítőjéből (Kalocsa,1911)
III. Katona István történetírói működése és a "Hist. crit. Regn. Hungariae"
50 A probabilis- mus védelme. 17S5. Katona és a nemzetiségi kérdés. Kutatásainak eredményét végre a »A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt« cimü jeles müvében1) a következőkben foglalja egybe: »A két különböző fölfogás azonban talán nem is ellenkezik annyira egymással, mint első pillanatra látszanék, amennyiben tulajdonkép a bihari püspökség alapítását tulajdonítjuk sz. Istvánnak, amivel aztán, hogy sz. László a székhelyét Váradra tette át, az ottani tőle alapított káptalant székes-káptalanná tette — aminél egyebet a nagyváradi káptalan följegyzése sem mond* 2) s így vele nem ellenkezik.« Ez a tekintélyes vélemény, bár látszólag a két ellentétes álláspontot összeegyeztetni igyekszik, a valóságban mégis Praynak és Katonának ad igazat, mert puszta áthelyezés címén — amit Pauler sz. Lászlónak tulajdonít — senkit sem nevezhetünk alapítónak, amint például Ő Felségét sem nevezhetné senki helyesen az esztergomi érsekség alapítójának, ha — mint már annyiszor emlegették — a primási székhelyt Budapestre helyezné át és ide székes káptalant szervezne. II. Arra nézve, hogy mily ügyes és készséges volt Katona fáradhatatlan tolla az igazság védelmére és mily éber figyelemmel kisérte az irodalmi élet minden mozzanatát, szép bizonyítékul szolgál az 1785 ben kiadott értekezése: »Disputatio de mansuetudine cvangelica, Sacramenti poenitentiae ministris non minus utilis, quam necessaria, concinnata.« Budae. Felelet ez Vitorla prépost oldaltámadására, mellyel Katona a még halála után is megrágalmazott Jézustársaságot és morális elvét, a probabilismust, veszi oltalmába. Fiúi kegyeletének és szerető ragaszkodásának müve tehát ezen iratocska, mely féltékenyen hárít el mindent, mi árnyat vethetne az édes anya emlékére. A »Magyar Hírmondó« 1785. évf. 76. levelében a 612. oldalon jelzi már, hogy »Bienko prépost úr — ugyanaz a Vitorla prépostsága után nevezve — ezen munkára megfelelt s ez alatt a név alatt »»Ad Stephanum Katonám, Presbyterum Strigoniensem ex Jesuitam Epistola commonitoria«« — Igen szép mindakettőt cdgyütt elolvasni.« — Azonban Katona sem maradt adós és még ugyanazon évben megírta a »Responsio- 1 ... ad epistolam commonilorizctm M. Antonii raedositi Biniecens is.« III. Kényesebb kérdés fejtegetésével foglalkozik Katona más három vita-irata. Szinte különösnek látszik, hogy a nemJ) I. köt. 512. 1. 2) L. Bunyitay Vince idézett művének 27. 1. és „A váradi káptalan legrégibb statútumai 6. 1.
