Hauer Ferenc: Katona István emlékezete - Külön lenyomat a Jézus-társasági kalocsai érseki kath. főgimnázium 1910-11. értesítőjéből (Kalocsa,1911)
III. Katona István történetírói működése és a "Hist. crit. Regn. Hungariae"
44 A „Hist, crit. Reg. Hungáriáé“ 41, kötete is elkészült r8oi-ben. A censura akadékoskodása. királyok korának első kötete, melyet azután a többiek gyors egymásutánban követtek. Legyőzte tehát a föltornyosuló nehézségeket. Sikerült buzgó lelkének a hazafiúi szeretet művét folytatni, nagy ismereteinek és buzgalmának már régebben szerzett gyümölcseit is közkinccsé tenni.1) Gyermekded lelke még a durva mellőztetésben is kedvezményt lát, mert lehetővé tette, hogy idejét osztatlanul a haza szolgálatára fordítsa. »Scholasticorum laborum vinculo post annos XXV tandem exsolutus, quo maius otium a publicis occupationibus, studia mea saepius interpellantibus favore regio nactus sum; eo maius aliquid operae pretium in historia patria vel eliminanda vel continuanda non tantum intelligo me facere posse, sed etiam sancte promitto, me facturum esse.«2) Amit Ígért, azt bámulatos tevékenységgel teljesítette is; úgy, hogy 14 év múlva, 1801. szeptember 30-án már nagy müve XLI. és utolsónak vélt kötetéhez Írhatta meg bevezető sorait. E kötettel a tervbevett müvet befejezni vélte és csak is külső censurai nehézségek akadályozták egyik-másik részének megjelenését. A censura akadékoskodása és mindinkább fokozódó gyengélkedése magyarázza meg, hogy még 1793. május 20-án tett ígéretét3) sem teljesíthette. »Hoc labore defunctus, — úgymond — mox aliud aggrediar, eorumque gratia, quibus ad tam vastam molem vel comparandam aes vel evolvendam tempus non suppeteret, tomulos seu iam editos seu deinceps edendos in compendium redactos, ad communem usum accommodabo.« Ez lett volna tehát ama harmadik »historico stilo< megírandó magyar történelem, melynek tervezetét már föntebb ismertettük,4) de amelynek megírásáról mégis lemondani kényszerült. I. Ferenc absolutisztikus kormányának szigorú censurája megakasztotta Katona tevékenységét. A szelíd szívű s jóakaraté író legenyhébb kritikai megjegyzéseit is veszedelmeseknek tartotta a túlzott érzékenység. E nem épen kellemes tapasztalat óvatosságra intette Katonát és müveinek befejező kötetében, mely I. Ferenc első 10 évi uralkodásának történetét *) *) „Onere collegiorum historicorum levatus non censui committendum, ut omnis illa rerum patriarum qualiscunque notitia, quam pertinaci multorum annorum studio, multique, quod in expeditiones litterarias ex annuo stipendo meo profuderam, aeris impendio mihi comparavi, tumulo mecum inferretur, tristique sepulcho conderetur.“ Hist, crit. Reg. Hung. Tom. VIII. Praef. 2) Ibid. °) A „Hist. crit. Reg. Hung.“ XXIV. kötetének bevezető soraiban. 4) L. 41. oldalon.