Hauer Ferenc: Katona István emlékezete - Külön lenyomat a Jézus-társasági kalocsai érseki kath. főgimnázium 1910-11. értesítőjéből (Kalocsa,1911)
III. Katona István történetírói működése és a "Hist. crit. Regn. Hungariae"
43 Bármennyire meglepte is Katonát a nem várt mellőztetés, lelkierejét és ruganyosságát nem vesztette el. Munkálkodása is csak kereteiben változott, de nem szünetelt egy pillanatig sem. Az első hónapokban ugyan még azt gondolta, hogy a forrongó napi élet elég munkát fog adni és életének hátralevő részét az önfenntartás gondjai és apróbb történeti kérdések fejtegetése közt fogja megosztani.1) Nem remélte, hogy szűkös jövedelme lehetővé teszi nagy müvének folytatását, bár a nagyon is korán részülj ütött nyugalom ugyancsak bő alkalmat nyújtott az eddig csak mellékesen űzött levéltári kutatásokra. Helyzetét nem kevéssé súlyosbította az a körülmény is, hogy épen ez időben veszítette el legnagyobb jótevőinek néhányát. Ez időben távozott Bécsből a már említett Garampi József gr. és pápai nuncius, ki nemcsak anyagi, hanem szellemi támogatása2) címén is Katona jótevői közt az első helyet foglalta el. Igaz ugyan, hogy, mint láttuk,3) a távolban sem szűnt meg a fáradhatatlan munkást érdeklődésével kisérni, de ez nem pótolhatta a közeli erőforrást. — Ugyancsak e kemény megpróbáltatások évében vesztette el másik hatalmas jóakaróját és támaszát — Patatich Adámot — a kalocsai érseket. Kegyeletes háláját nemcsak a megboldogult fölött tartott gyászbeszédben rótta le, hanem megörökítéséről is gondoskodott beszédje kiadásával e cím alatt: »Excellentissimus Dominus Adamus Patatich Archiepi- scopus Colocensis, oratione funebri parentatus.« 1784. Az isteni gondviselés azonban nem hagyta cserben önzetlen és szorgalmas munkását. Katona csakhamar örömmel tapasztalá, hogy életének és megkezdett müvének sorsa nemcsak neki, hanem elég tekintélyes számú jótevőinek is szívén fekszik. Alig vonult ugyanis nagybefolyású mecénásának gr. Batthány József, Magyarország bíboros-hercegprimásának védőszárnyai alá Esztergomba, már is biztosítva látta a mindennapi szükségeset és nyugodtan megkezdhette hosszú 6 évre terjedő bolyongásait az ország könyv- és levéltáraiban nagy munkája anyagát gyűjtögetve. Csakhamar megtermett lankadatlan szorgalmának újabb gyümölcse. Alig két évi munka után megjelent, mint a »Historia crit. Reg. Hung.« című munka folytatása, a Vegyes házi Katona ingadozása nagy munkája folytatásában. Katona néhány jótevőjét elveszti. Katona hálája és gyászbeszéde Patatich Ádám fölött Katona Esztergomban „Hist. crit. Reg. Hung.“ Tom. VIII. 1780. *) „Primum quidem ubi rude donatus eram, reliquum vitae meae tempus variis dissertationibus, quae rebus quibusdam obscurioribus lucem affunderent, concinnandis addicere constitui.“ Hist. crit. Reg. Hung. Tom. Vili. Praef. 3) A vatikáni levéltár több becses adatát juttatta Katona kezei közé. 3) L. a 40. oldalt.
