Hauer Ferenc: Katona István emlékezete - Külön lenyomat a Jézus-társasági kalocsai érseki kath. főgimnázium 1910-11. értesítőjéből (Kalocsa,1911)
III. Katona István történetírói működése és a "Hist. crit. Regn. Hungariae"
33 Lássuk már most közelebbről Katona nagy történeti munkáját amaz első kötetek alapján, melyekben Árpád-házi királyaink történetét felölelte és igyekezzünk megállapítani ama jellemző vezérelveket, melyek a nagy forrás-kutatót munkájában irányították. Nem fogunk sötétben tapogatódzni, mert maga Katona alkalomadtán röviden, de mindenre rámutat, mi e föladatunkban segítségünkre lehet és érdekelhet. Katona jól ismerte vállalkozásának fontosságát nem ke- vésbbé, mint nehézségeit, midőn Magyarország okiratokon alapuló összefoglaló történetének megírásához fogott. — Tudta, hogy a múlt idők megörökítőjének nem szabad csupán a hazai forrásokra támaszkodnia, hanem figyelmét ki kell terjesztenie mindazon külföldi források adataira is, melyek a hazai események teljes megértéséhez anyagot szolgáltatnak. — Tudta, hogy bár sokan és jelesül dolgoztak, gyűjtögettek, kutattak ama forrásokban, melyekből a hazai történelem merít, még mindig igen sok a föl nem dolgozott anyag, a meg sem pendített, vagy ki nem fürkészett sok apró és nagy kérdés, melyek mindegyike hívatva van fényt deríteni a hazai történelemre. Nem kerülte ki a nehézségeket, hanem inkább előszeretettel azokra a pontokra irányította fürkésző tekintetét, hol a legtöbb akadályra és nehézségre számíthatott. A régi homályos és vitás kérdések inkább érdekelték, mert azt gondolta, hogy ezek megvilágosítására a legkisebb adat több értékkel bír, mint jól ismert események hosszas költői kiszínezése. De bármily szent tűzzel és nemes ambícióval is fogott munkájába, nem kecsegtette magát ama hiú reménnyel, hogy minden vállalata sikerülni fog és fejtegetéseiben minden téve-^ déstől ment marad. »Novi — úgymond — nec unius esse hominis nec aetatis omnia nosse; novi viam asperam ingredi- enti vix exspectandum esse nusquam ut pes inpingat; novi quid mihi quoque possit evenire. »Hanc igitur veniam petimiis- que, damusque vicis sim.« *) S azért örömmel látta volna maga mellett a munkatársakat és már előre is üdvözli azokat, kik az ö nyomain haladva még előbbre viszik a történelem világító fáklyáját.2) Nem mehet azért megrovás számba az sem, mit munkái föntebb idézett német kritikusa említ, hogy »Katona anyaggyűjtése nem teljes,« mert ezt soha egy szóval sem állítja. »Azért — ugyanannak szavai szerint — Katona müve kincsesbánya, me') Horat. Art. poet. V. 2) „Habebit semper posterior aetas, quae rebus iam inventis vel addat vel demat ; habebit, postquam plura, quae cum blattis, tineisque certarunt, monumenta ruptis quasi repagulis vindicata fuerint, unde rebus adhuc obscuris novam lucem affundat.“ „Hist. erit. prim. Hung, ducum“ pag. 4. Katona történetírói működésének vezérelvei. Hazai és külföldi források felölelése. A nehéz kérdések érdekelték. tlázata fejtegetéseiben. 3
