Hauer Ferenc: Katona István emlékezete - Külön lenyomat a Jézus-társasági kalocsai érseki kath. főgimnázium 1910-11. értesítőjéből (Kalocsa,1911)
II. Katona István egyetemi tanársága 1765-1784.
17 Ama vészfellegek, melyeknek lesújtó villámai Nyugat- Európa államaiban megsemmisítették a Jézustársaság legvirágzóbb tartományait,1) mind sűrűbben és fenyegetőbben vonták be a Mária Terézia jogara alatt álló országok derült egét is. Az egyetem vezető erőit, a jezsuitákat létükben fenyegető eme veszedelem még csak siettette ama mélyreható újítás keresztülvitelét, melyen már évek óta a királynő legbeti- söbb környezetében szorgosan dolgoztak. Mint a jövő eseményei megmutatták, az ellenséges titkos erők hatalmas támaszt bírtak Mária Terézia fiában és ifjú társ-uralkodójában, sőt nemsokára sikerült a Társaság iránt különben jóindulatú királynőnek beleegyezését is megnyerni a tervnek. »Mária Terézia — úgymond Pauler Tivadar dr.* 2) — bölcsen átlátván, hogy állandó müvet csak az alkothat, ki nem ront, nem rombol, hanem kellő tekintettel a történelmi folytonosságra a fennlévő intézményeket célszerűen tovább fejleszti, az elavult elemeket mellőzve (!) újakkal pótolja,« már 1762. dec. 23-án fölszólította Barkóczy Ferenc grófot, az ország prímását s a magyar korona egész területére kevéssel előbb kinevezett tanulmányi fővédnököt — »Studiorum protector«-t — és az alapítványi meg könyvvizsgálati ügyek vezetőit, hogy a nagyszombati egyetem fejlesztéséről véleményező jelentést tegyenek. Barkóczy közbejött halála3) és így a prímási szék-üresedés4) nemcsak nem akadályozta, hanem inkább előmozdította a forralt tervet. Az ügy gyors lebonyolítására Mária Terézia a királyi helytartó-tanácsban gróf Pálfy Miklós országbíró elnöklete alatt külön bizottságot alakított, mely azután sietett is eleget tenni a legfelsőbb óhajnak. Ezen bizottság már 1768. márc. 8-án beadta javaslatát, melyet azután vegyes, osztrákmagyar bizottság5) a Kancellár elnöklete alatt azonnal tárgyalás alá is vett. A tanácskozás végleges eredményét a királynő 1769. jul. 17-én keltezett kézirata foglalta magában, mellyel az egyetem Az egyetem fejlesztése. >) Portugalliából Pombal miniszter 1759-ben űzte ki a rend tagjait és foglalta le javait. Franciaország 1762-ben nyilvánította a rendet eltörültnek a püspöki-kar tiltakozása dacára, míg végre két év múlva — 1764-ben — a király is aláírta. 1767-ben Spanyolország és Nápoly űzte el területéről a Társaságot, melynek vagyona után oly mohón vágyódtak ellenségei. Hiába tiltakozott XIII. Kelemen a Bourbon-fejedelmek emez erőszakoskodása ellen, hiába kérte Mária Terézia támogatását az erőszakos igazságtalansággal szemben, mert végre az utolsó kath. uralkodó is, bár az áramlatnak sokáig ellenállt, kénytelen volt kijelenteni, hogy „ily politikai természetű ügyben“ mitsem tehet. 2) „A bpesti magy. kir. tud. egyetem története“ I. 45. old. 3) '765. jún. 18. 4) '705- j<\n. 18. — 1:76. jan. i.-ig. 5) Oszlopos tagja volt Van Swieten is a királynő kedvelt embere és főorvosa.
