Hauer Ferenc: Katona István emlékezete - Külön lenyomat a Jézus-társasági kalocsai érseki kath. főgimnázium 1910-11. értesítőjéből (Kalocsa,1911)
II. Katona István egyetemi tanársága 1765-1784.
18 A legfelsőbb kir. rendelkezés. Katona véleménye az újításról. kormányzatát és alapjának kezelését az esztergomi főkáptalan nagyprépostjára, mint az »egyetem főigazgatójára« — »Supremus director«-ra; — akarok vezetését pedig a kari igazgatókra, nevezetesen a hittudományi kart az esztergomi káptalani vicariusra, ... a bölcseleti kart az orvostanárok (!) egyikére bízta. Ezen kir. rendelkezés értelmében értesítette azután a helytartó-tanács 1769. nov. 7-én kelt leiratában a megüresedett érseki szék káptalani helynökét a változásokról, mint »a Felségnek a magyar nemzet iránti anyai indulatának újabb fényes bizonyítékáról.« A királynő nagylelkűsége új jövedelmi forrást is nyitott a földvári apátság örök-adományozásával. Pázmány Péter 100.000 forintos alapítványa a régi kötelezettségekkel továbbra is a nagyszombati Jézustársasági kollégium kezelésében maradt. A hittudományi kart lényegében meghagyja előbbi állapotában. A bölcsészeti és jogi kart új tanszékek fölállításával gyarapítja és a fönnálló három karhoz az orvosit csatolja. Végül pedig a tanárok fizetését és kinevezési rendjét szabályozza; az egyetemet »saját és utódai kir. pártfogása, gondoskodása és felügyelete alá helyezi,« közvetlen igazgatását pedig a királynőtől kinevezett »egyetemi főigazgató«-ra— »Superior Universitatis director« ra — bízza. Mindenesetre érdekes és Katona történetírói fölfogására jellemző ítélete a nagy átalakításról. — Mint gondolkozott erről az ő életébe is oly mélyen belenyúló változásról? Őszinte, egyenes lelkülete csak a jót és nemeset vette észre. Más mint a hála és kegyelet hangja nem kelt ajakán, nem nyert kifejezést történetében. Minden megjegyzés nélkül egyszerűen közli a kir. rendelkezést, mint amely »rem totam ut acta fuit ob oculos optime ponit.« — »Pro indesinenti illo, quo sacra sua C. R. Maiestas in subiectam sibi et imperio suo gentem, cum primis Ilungaram, fertur maternae sollicitudinis studio iam inde a tempore suscepti gubernii sui, nihil antiquius in votis unquam habuit, quam ut subditorum saluti et commissi sui regni huius Hungáriáé securitati ultro benigne consuleret ... ut ... Ss. sua Maiestas uberiora gratiae caes. regiae, pietatisque maternae erga percaram sibi gentem Hungaram testari possit documenta, multum se tam in rempublicam huius regni, quam vero in illius spes sucrescentis iuventutis futurae vitae commoda auxilii collaturam arbitrabatur summe nuncupata Maiestas, si eamdem universitatem Tyrnaviensem ampliaret et novis, mo- dernoque rerum gerendarum systemati congruis accessionibus
