Hauer Ferenc: Katona István emlékezete - Külön lenyomat a Jézus-társasági kalocsai érseki kath. főgimnázium 1910-11. értesítőjéből (Kalocsa,1911)
I. Katona István ifjúsága és tudományos kiképeztetése
9 ményei iránt kellő érzékkel birhatctt volna, — mint ezt maga is bevallja — azért ezek még sem maradtak benyomás nélkül fogékony lelkére. A város elhanyagolt és szegényes külseje, a számtalan török maradvány még élénk emlékében volt akkor is, midőn 40 év után nagy müve IV. kötetét az akkori egri püspöknek, Esterházy Károly grófnak ajánlotta.1) Miután ismét magyar kézre jutott, az első 50 év alatt nem sokat változott, részint a nagy szegénység miatt, mely a kis számú agyonnyomorgatott lakósra nehezedett, részint ama 600 visszavándorolt török család miatt, mely Egerben a török uralom megsemmisülése után letelepedett s keresztény hitre térve a város lakosságának zömét alkotta.1 2) Katona itjá éveiben még élő tanúi is akadtak a török világ nagy szenvedéseinek. Ilyen volt házigazdája is, kinek szerény otthonában, mely valamikor szinte török birtok volt, a három évet töltötte.3) Az iskola is, melyet Katona három éven át szorgalmasan látogatott, elhagyott török mecset árnyékában állott; minden valószinüség szerint ama 35 m. magas 14 szögletü minaret közelében, mely még most is áll a szomorú idők emlékeztető jeléül a szép virágzásnak indult városkában.4) Katona örömmel időzött 40 év múlva is a fiatal évei emlékeitől megszentelt városban és örül az örvendetes változásnak, mely Eger ősrégi falai közt végbement. Katona eddig ismeretlen okból Egerben megkezdett tanulmányait Esztergomban folytatta, hol ez időben a jezsuiták már szintén virágzó iskolát vezettek. Legalább erre látszik vonatkozni Fejér György szűkszavú megjegyzése: »Mansuetioribus litteris Agriae ac Strigonii imbutus aevo illo florentissimae Societati nomen dedit. <5) Ezen esztergomi tanulmányokra ugyanis más évek, mint az egri tartózkodás és a belépés közöttiek, nem eshetnek. Teljes biztossággal állíthatjuk tehát, hogy Katona az 1747—50. közé eső éveket Esztergomban, az ország 1) „E suis ruderibus — így ír Katona idézett ajánló levelében — in quae sub Tureis ceciderat, adeo lente convaluit, ut longissimo tempore, ne tristem quidem illum squalorem exuere, nedum novum splendorem induere potuerit.‘‘ — Hist. erit. Reg. Hung. Tom. IV. Praef. 2) Gorové László: „Eger város leírása tört. statisztikai, föld és népismei tekintetben.“ Pest 1854. 3) „Hospitem ibidem, Paulum Udvardi, iám tunc 103 annos natum, quum anno 1744. decessisset, habui, qui tantas calamitates a Tureis Agriae per annos go dominis experiri, dum sub eorum jugo vixisset ac perferre debuerit saepius mihi puero, harum rerum tunc non admodum curioso, cum multo gemitu recensuit.“ — Hist. erit. Reg. Hung. Tom. XXVII. pag. 324. 4) Megujíttatta először felsőeőri Pyrker János László egri érsek 1829-ben, újabban a „Műemlékek orsz. bizottsága.“ b) Georgius Fejér: „Memoria Stephani Katona.“ Katona tanuló évei Esztergomban.
