Hauer Ferenc: Katona István emlékezete - Külön lenyomat a Jézus-társasági kalocsai érseki kath. főgimnázium 1910-11. értesítőjéből (Kalocsa,1911)
I. Katona István ifjúsága és tudományos kiképeztetése
10 Az „Analecta de Strigonio.“ Katona szerzetesi hivatása. Katona újonc évei. annyi szent emlékkel megszentelt egykori metropolisában töltötte, melyben még nevezetesebb történelmi emlékek fűződtek az ősi város minden kövéhez, mint Egerben. Katona ezen ifjúkori tartózkodási helye iránt kegyeletének legszebb emlékét akkor állította, midőn Esztergom nevezetességeit megörökítve »Analecta de Strigonio« cím alatt 1786-ban Batthyányi József gr. bibornok prímásnak ajánlotta.1) A körülmények fontolgatásával, melyek közt a serdülő Katona eme éveit töltötte, könnyen megérthetjük, hogy a tudományszomjas, jámbor lelkű, romlatlan ifjúban csakhamar fölébredt a vágy a tisztább, nemesebb élet után. E vágy azután megérlelte elhatározását, hogy lemondva a világ kecsegtető reményeiről, azon rendbe lépjen, mely az életszentség biztosítására és a tudományos kiképzésre egyaránt a lehető legnagyobb gondot fordítja. Szíve vágya már eleve megtisztult ama tüzpróbában, melyet a nemesebb és magasabb törekvés a világ részéről rendesen el nem kerülhet. Katona jámbor, de szegény szülei is bizonyára nem könnyedén hozták meg a nagy áldozatot. Annál készségesebb fogadtatásban részesült a hivatás tiszta áldozata a Társaság részéről, melynek a tanulmányok ideje alatt elég alkalma volt Katona erényeiről és kiváló tehetségéről meggyőződni. Tanulmányai közepette, a rhetorika után már 1750-ben megnyerte fölvételét a Jézustársaságba. Megjegyzésre méltó az a körülmény, hogy Katona a fölvétel előtti szokásos vizsgálatnak nem Esztergomban, hanem Besztercebányán vetette alá magát. Lehet, hogy a szülői engedély hiánya akadályozta meg fölvétele kikérésében a tanulmányi év folyamán és kényszerítette arra, hogy a szünidő folyamán az otthonhoz közelebb eső alkalmatosságot használja föl célja elérésére. A jelöltek könyve Katonát életének 18. évében röviden, de annál jellemzőbben, mint erős, egészséges és kitűnő tehetségű ifjút jellemzi és megjegyzi, hogy a magyar és latin nyelveken kívül, melyeket tökéletesen ural, közepesen tótul is beszél. 1750. év október 31-én már a Jézustársaságáuak tren- cséni magyar noviciátusában találjuk Katona Istvánt. A szerzetesi élet eme csendes bölcsőjében fektette le alapját a szilárd s nemes jellemnek, a valódi életszentségnek és a fáradságot nem ismerő, kitartó munkaszeretetnek. Itt tanulta meg ') Az eredeti kézirat, melyet az esztergomi érs. levéltárban őriznek, először 1863-ban jelent meg a „Magyar Sion“ I. 561. illetőleg 641. s következő lapjain és pedig a nagy szerző iránti tiszteletből az eredeti latin nyelven.
