Hauer Ferenc: Katona István emlékezete - Külön lenyomat a Jézus-társasági kalocsai érseki kath. főgimnázium 1910-11. értesítőjéből (Kalocsa,1911)

I. Katona István ifjúsága és tudományos kiképeztetése

8

Katona tanuló évei Egerben.

ad vitae etiam religiosae amplectendum institutum, in quo se manciparet totum uni promovendae et amplificandae gloriae Dei . . .«

Tehát még a gyermekkori emlékeibe is beavatott meghittje Katona szerzetesi hivatásának forrását a csodálatos megmenekülés nyomán fakadt hála érzetéből eredezteti. Ebből magyarázza a föntemlített alapítványokat is, melyekbe szerete- tét szülőfaluja iránt öltöztette, innen származtatja a nagy férfiú kegyeletes szokását, mely szerint haza-haza látogatva, buzgó szívvel mondott hálát sz. miséiben azon a helyen, hol számára a természetes és természetfölötti élet forrása fakadt.

Munificentissimam illius pietatem semper praedicabit Ecclesia Bolykensis, quam sic coluit tota vita sua, in memoriam illius beneficii et quod illic baptismi gratiam a Deo recepisset ; ut hanc identidem e longinquis quantumvis locis inviseret, rem divinam in ea cum magna pietate faceret, sacra supellectili instrueret ac demum summam ei pecuniae donaverit e cuius reditu illius beneficentia maneret perpetua . . .

A kitűnő előmenetelt tanúsító ifjút szülei nem kis áldozat árán tovább is óhajtották taníttatni, mely elhatározásban a rendes falusi viszonyok tekintetbe vételével kétségkívül a helybeli plébánosnak is jelentékeny szerep jutott. Erre enged legalább következtetni ama körülmény is, hogy más, talán közelebbi s így kényelmesebb alkalmak elhanyagolásával Egerre, az egyházmegye központjára esett a szülők választása.

Ezen egri tartózkodás és középiskolai tanulmányai kezdetének emlékét maga Katona örökíti meg két helyen is nagy müvében. Részben midőn a Hist. erit. IV. köt.-ében Eger városának sorsát s történetét vázolja, részben mikor Eger várának török-kézre jutásáról és a szomorú go éves szolgaságról (1596—1687.) emlékezik meg.’) — A három év közül, melyeket Egerben töltött, kettőt — 1744. 1745- — meg is jelöl.2) Hogy pedig a harmadik évet inkább a 1746—7 re, mint 1742 — 3 ra kell tennünk, következik ama tanulmányi fokból, mely után 1750-ben a Társaságba fölvétetett, mint végzett rhetorikus.

Egerben, hazánk egyik legrégibb és sok hányattatáson átment városában számtalan történelmi emlék környezte Katonát. S bár még sokkal fiatalabb volt, hogy sem a múlt nagy ese!) Hist. crit. Reg. Hung. Tom. XXVII. pag. 324.

s) „Hanc urbem (Agriam) et tunc, quum is (Erdődi Gábor gr. egri püspök) rebus humanis eriperetur, anno MDCCXLIV. et quum post illum Franciscus Barkotzius episcopatum auspicaretur anno MDCCXLV. incolui.“