Pifkó Péter: 1838-as árvíz története és összeírása - Kézirat (Esztergom, 1988)

tak és ellátásukról gondoskodni kellett. A vagyonosabbak

t

pénzért húst is kaphattak, s a jótékony küldeményekből a szegények is részesültek. Folyamatosan érkeztek a segélyek az ország minden részéből. Liszt, kenyér, zsemle, bab, burgonya, bor, só, marhahús, lencse, borsó, köles, vaj, szalonna, füstölthús volt a szállítmányokban. Mivel a kereskedők boltjait is tönkretette az árvíz, kénytelenek voltak a Nagypiacon - a mai Széchenyi téren - felállított bódékban árusítani.

Az árvízi károk felmérésére, elhárítására és a károsultak ellátására, ennek felügyeletére Esztergom vármegye főispáni helytartóját, Uzovits Jánost küldték ki királyi biztosnak. Uzovits az elöntött utak miatt Dobogókő felől érkezett meg március 16-án. A biztost Helischer József tanácsos, Menyhárt István főjegyző és Homeiszter György választott polgár fogadták. Az árvíz tetőzését követő napokban legfontosabb feladatuk a károk felmérése volt. Mivel még víz borította az utcákat, a károkat csak becslés útján, emlékezetből tudták elvégezni. A bemondások alapján 853 házból 614-et teljesen, 89 házat félig összedőltnek nyilvánítottak. Úgy tartották, hogy csak 150 ház maradt némileg épségben.

Nemcsak a lakóházakban, de a középületekben is jelentős volt a kár. A katonai kaszárnyában (ma: Kossuth Lajos u. 38.) erősen megrongálódott a padlózat. Ezt felszedték és

7