Pifkó Péter: 1838-as árvíz története és összeírása - Kézirat (Esztergom, 1988)

száradni felhordták a padlásra. A folyosó is megsüllyedt, a pince is megtelt vízzel és a tűzfal is megrepedezett. A Duna mellett lévő városi majorban (ma: Eötvös utca vége) elázott a széna. Részben összedűlt a kórház épülete (Zalka Máté u. 126.), csupán az épületben lévő kisdedóvó két szobája maradt ép­ségben. Megrongálódott az iskolamester háza (Deák F. u. 10.) és a belvárosi plébánia, a tanácsháza, a belvárosi templom és az iskola is. Az árvíz elborította a város tömlöceit, ezért a rabokat Szentgyörgymezőre kellett szállítani. A víz apad­tával megbízták Horváth Imrét, Hartmann Ignácot, Takács Istvánt, Viola Ferencet és Meszéna Jánost, hogy a tényleges károkat állapítsák meg. Ok maguk mellé vettek egy-egy vá­lasztott polgárt, egy kőművest és egy ácsmestert, akikkel végigjárták a házakat és megállapították a keletkezett ká­rokat. A városi adóösszeírásban 859 ház szerepel 1 039 ház- tulajdonnal. A bizottság által elkészített kárbecslésből tudjuk, hogy 359 háztulajdon, az összes 38%-a károsodott 339 900 forint értékben. A károk nagyságát az növelte, hogy a lakosok - annak reményében, hogy a víz nem ér fel a pad­lásig - lisztet, egyéb gabonát, élelmiszereket, valamint bútoraikat felhordták a padlásra. így a többszörösen meg­terhelt és átázott falak nem bírták a felesleges súlyt, és a házak összedőltek. 8

Next

/
Thumbnails
Contents