Badinszky László: Vak Bottyán kuruc tábornok (1933)

Ily előzmények után segélysürgetések címén Bottyán örömmel ment a fejedelemhez, hogy az alaptalan vádak alól tisztázza magát.

Rákóczi nemcsak bizalmáról biztosította Bottyánt, hanem Zemplén megyében a „Pazdics és Lazonyi“ majorság (Szirmaink birtoka) haszonélvezetét is neki adományozta és az előlegezett zsoldból is 5000 forint kifizetését rendelte el.

A császári sereg fővezére, gróf Heister Siegbert, győri főkapitány embertelen és könyörtelen intézkedései és fenyegetései csak fokozták a harc hamvadó tüzet, amidőn I. József király az árulásra való felhívás üszkét vetette a kurucok táborába.

1708 december 4-én kelt kegyelmi levelében1 arra való hivatkozással, hogy Bottyán megbánván elpártolását hajlandó visszatérni a király hűségére s ez iránt alázatosan folyamodott is hozzá, ennélfogva a király vele született kegyelmességből mind személyére, mind összes vagyonára, még elveszett ingatlanára is, teljes királyi kegyelemről és bűnbocsánatról biztosítja, ha újra hűséget esküszik és elhagyja a felkelők pártját. Ez esetben még a hadseregben is, ha úgy akarja, megfelelő rangot fog kapni.

A Bottyán megnyerését célzó kísérlet azonban kudarcot vallott. Nem kérte a kegyelmet, tehát nem is fogadta el azt. Sőt e levelet hűsége jeléül bemutatta a fejedelemnek, majd az egri káptalannál letétbe helyezte.

Ezen cselekedetével immár másodszor adta rendíthetetlen hűségének és mélységes hazaszeretetének tanujelét a vesztett trencséni csata után.

52

1 A. R. IX 551—554. old.