Badinszky László: Vak Bottyán kuruc tábornok (1933)
53 Bottyán szerencsés harcai a trencséni csata után. 1. Katonai helyzet a trencséni csata után. Elszéledt kurucok gyülekezése. A szerencsétlen trencséni csata után a kuruc csapatok teljesen elszéledtek és a Dunától északra egyedül Bottyán csallóközi csapatai és Ocskay László brigádja alkottak zárt egységet.1 Rákóczi kíséretével együtt Kis- tapolcsányon, Balassagyarmaton át Eger felé vonult s oda augusztus 11-én meg is érkezett. A fejedelem 4-én Kistapolcsányban haditanácsot tartott, melyen Bottyán is résztvett. Itt határozták el, hogy a győztes Meistert mindenáron fel kell tartóztatni. Erre a nehéz feladatra vállalkozott Bottyán két lovasdandárával. Ocskay feladata pedig az lett, hogy az ellenséggel az összeköttetést fenntartsa és az elszéledt csapatokat összegyűjtse. Heister megelégedett a trencséni csatamezőn elért sikerével és nem követte a visszavonuló fejedelmet. Kistapolcsánv elérése után Guta irányában vonult, valószínűleg azért, hogy a még legyőzetlen kuruc csapatta], Bottyánnal találkozzék.1 2 Közben azonban Nyitra és Érsekújvár megvételét Pállfyra bízta, őmaga Pozsonyba ment, hogy a dán csapatokat és gyalogságot összegyűjtse és Nyitra ellen vezesse. A kuruc hadak ebben az időben még nagyon lassan gyülekeztek, ami főképen annak tulajdonítható, hogy a szétoszlott katonaság biztosra vette, hogy a császáriak csakhamar elfoglalják a bányavárosokat s így zsoldjukat nem tudják miből fizetni. Bottyán felhívást bocsájtott ki, hogy az elszéledt hadak gyülekezzenek mielőbb zászlói alá és Ígért zsold1 Markó A.: A trencséni csata, 67. old. 2 Markó A.: A trencséni csata, 70. old. XI.
