Badinszky László: Vak Bottyán kuruc tábornok (1933)

öl

A saját ügyük győzelmébe veteti bizalom megingott a kurucokban. A vereség nyomában felbnrjánzó árulás és kölcsönös bizalmatlankodás még Bottyánt sem kímélte.

Ocskay László árulása különösen leverte az öreg Bottyánt. Attól félt, hogy a császáriak kezébe kerül. Mindinkább válságosra forduló helyzetben ő is reménytelennek látja a harcot, ha a külsegélv késik.

Bár az előbbi fejezetben láttuk, hogy Bottyán hazaszeretetének és a fejedelem iránti hűségének éppen a trencséni csata után mily nagyszerű példáját mutatta, Bákóczi körében Bottyán iránti bizalom mégis inogni kezdett.

Bercsényi gyanús szemekkel kísérte Bottyán lépteit és attól félt, hogy Ocskay7 példáját követi. így történt, hogy midőn Bottyán 1708 szeptember 11-én podgyá- szostul Szécsénybe ment feleségét meglátogatni és birtokát megszemlélni, Bercsényi Mikházy ezredest küldötte utána 40 huszárral, hogy vigyázzon rá s ha netán valami gyanúsat vesz észre, rögtön vigye Egerbe. Bercsényi ezen intézkedését azzal magyarázta, hogy Bottyán emberei gyanús és kétes szerepet játszottak. Bottyán sógora és köbölkúti tiszttartója ugyanis a köbölkúti pappal együtt augusztus végén Esztergomba mentek, hol a várparancsnoktól oltalomlevelet kértek és kaptak. Habár Bottyán kérésére a tiszttartót a köbölkúti és szölgyémi pappal együtt Bercsényi elfogatta, Újvárba majd Egerbe vitette, az öreg kuruc tábornokot emberei viselkedései miatt gyanúsnak találta.

Bercsényi véleménye szerint Bottyán jövőjét igyekezett biztosítani, mert ha Érsekújvár elesik, minden birtokát elveszti, mivel összes birtokai Esztergom, Komárom és Érsekújvár között feküdtek.1

1 Bátorkeszi, Köbölkút, Kisújfalu, Nagybény, Kisgyarmat, Csuda, Leánd, Béla. Gyiva, Kéménd, Csala, Madar és Szent Péter mind az ü falvai és pusztái voltak.

r