Badinszky László: Vak Bottyán kuruc tábornok (1933)
49 amúgy is ki van éhezve, azonkívül a sziléziai betöréshez is támpontul szolgál. Két napig tartó vita után a fejedelem úgy döntött, hogy Heistert nem támadja meg, Vágújhelyt sem ostromolja, hanem Ocskay megsegítésére vonul. Többszöri tervváltoztatás után végre a brezovai haditanácson többnapos vita után úgy döntöttek, hogy Bottyán megmarad a Vág-Duna mentén, Ocskay pedig a Fehérhegyek közölt azzal a feladattal, hogy Heistert figyelje és összeköttetést tartson a fejedelem és Bottyán csapatai között. A főerő a fejedelem alatt Trencsén ellen vonult, mivel gyors sikert lehetett remélni a kiéhezett vár ellen. Ugyanekkor Heister is kivonult lovasságával Pozsonyból és Szakolcán át Straznicán egyesült Viard csapataival. Majd arra a hírre, hogy a fejedelem Vágújhelyt és Trencsént akarja megtámadni, Ungarisch- Brodon át a trencséni vár megsegítésére ő is oda tartott. 3. A trencséni csata. Bottyán hadműveletei Csallóközben. A Sziléziába igyekvő kuruc főerő és Heister császári csapata Trencsén alatt találkozott. Itt vívta meg egymással a két sereg augusztus 3-án a trencséni csatát, melyben Rákóczi döntő vereséget szenvedett. Amint tudjuk, a sorsdöntő csatában Bottyán nem vett részt. (3 azt a parancsot kapta, hogy 4000 emberével keljen át Csal lóköbe, vegye be a gútai sáncokat és zárja el Komáromot. Bottyán Újvárból szekereken hozott hajóin át is kell a Vág-I)unán és amíg saját ezredével Komárom felé tüntetett, addig a főerővel a gútai erődöt vette be. Az őrséget részint kardélre hányta, részint foglyul ejtette. Az erődítmény töltéseinek lerombolása és cölöpzetének felégetése után zsákmányával Újvárba vonult. A gútai győzelméről visszatérő Bottyán augusztus 2-án érkezett Újvárba és még aznap megindult észak felé, hogy a fejedelem seregével egyesüljön. Bottyán a csatatérről 4
