Badinszky László: Vak Bottyán kuruc tábornok (1933)
47 Miksa Emánuel bajor választófejedelem 1708 májusában őszintén kijelentette Rákóczi követének, hogy ő a Habsburg-ház ellen nem lép fel többé és igy kéri Rákóczit, válasszon más királyjelöltet.1 A fejedelem ezután Berlinben a porosz király engedélyét akarta kieszközölni, hogy Hohenzollern Frigyes Vilmos trónörököst magyar királlyá választhassák. A király ebbe bele is egyezett, hogy a fia megfelelő időben Magyar- országba mehessen. Az általános európai helyzetre való tekintettel tartózkodni kívánt annak látszatától, mintha ezt a lépését hivatalosan támogatná. Hallgatólagosan beleegyezett abba is, hogy néhány brandenburgi ezred a sziléziai határon átszökve, csatlakozzék fiához,1 2 ha előbb Rákóczi egy nagyobb sereggel betör Sziléziába. A Sziléziába való betörés rokonszenves volt a fejedelemnek azért is, mert betörése alkalmával a sziléziai protestáns rendeket is fellázította volna a Habsburg- uralom ellen. 2. Tervek. A fejedelem az 1708 év folyamán tehát erejének zömét Egerben akarta összegyűjteni, hogy innen aztán Sziléziába vonuljon s hadjáratával az említett politikai célt is elérje. Rákóczi újonnan megszervezendő felvidéki seregével Szilézia felé akart vonulni, hogy oda még a téli hónapok előtt betörhessen és a sziléziai protestáns rendekkel egyesülve, hazahozza onnan Magyarország jövendőbeli királyát. Nagyobb ütközetet tehát kerülni akart. A császáriak szintén kerülni akartak minden nagyobb vállalkozást, mert több csapatot a spanyol örökösödési háború miatt Magyarországba nem küldhették. 1 Markó A.: A trencséni csata, 15. old. 2 Markó A.: A trencséni csata, 15. old.
