Badinszky László: Vak Bottyán kuruc tábornok (1933)

hogy a karvai átkelő biztosításával Bottyán elsősorban a környéken fekvő birtokainak védelmére törekszik.

A Bátorkeszin tartózkodó Bottyán, Bercsényi rendeletével ellentétben (1708 jól. 15.), a parancs végrehajtásának elhalasztását kérte a fejedelemtől, legalább addig, mig a föld népe bevégzi az aratást, mert különben az ellenség folytonos portyázásai akadályozzák a mezei munkában. A fejedelem azonban a sáncok lebontására utasította Bottyánt, ki erre július 25-ig lebontotta a sáncokat. Leveleiben azonban továbbra is bizonyítgatta Bercsényinek, bogy az ellenség azóta sokkal merészebb és szabadabban mozog, sőt még a balpartra is átjön.

Az bizonyos, hogy a csenkevári sáncok lebontásával a császáriak vízi közlekedése is ismét biztosítva volt. A Duna védelmére utóbb Csenkevárát is újra felépítették és császári őrséget helyeztek el benne.

X.

A trencséni csata.

1. Politikai előzmények.

1707-ben az ónodi országgyűlésen kimondták a Habsburg-ház detronizációját.

A magyar trón megüresedésével a fejedelem főtörekvése az volt, hogy magyar királyt választasson és Szent István koronájával megkoronáztassa. O maga erre a méltóságra nem vágyott, már csak azért sem, mert érezte, hogy az önálló magyar királyságnak okvetlen szüksége van hathatós külföldi segítségre. Ezért tehát célszerűnek vélte, ha egy nagybefolyású külföldi uralkodócsalád tagját választják királyul.1

1 Markó A : A trencséni csata. Budapest, 1931, 14. old.