Badinszky László: Vak Bottyán kuruc tábornok (1933)
35 nyomul elő, úgy méltán féllhcüe Párkánynál felállított ostromütegeit. Stahremberg késése folytán Esztergom szeptember 17-én kapitulált. Bottyán, ki csapataival eddig Komárom irányában foglalt figyelő állást, egy idő óta Bátorkeszin betegen feküdt kastélyában. A fejedelem ügyes orvosa, Dr. Lang, gyógykezelése azonban ismét talpraállította a szívós erejű öreget. Lábadozó állapotban értesült arról, hogy a várba helyezett magyar és német őrség között viszály tört ki éppen akkor, amidőn Stahremberg hada, miután szeptember 28-án a szent- kereszti sáncokat (Nyergesújfalu) elfoglalta s Esztergom felé közeledik. A hír hallatára azonnal Esztergomba sietett, hogyr a viszálykodók között rendet teremtsen és további kitartásra buzdítsa az őrséget.1 (Egykori feljegyzések szerint a gyengélkedő Bottyánt két hajdú támogatta, amidőn a Várhegyre felment.) A jótanács, úgy- látszik, nem sokat használt, mert az ostrom alatt a magyarok és németek között továbbra is állandó bizalmatlanság uralkodott, sőt valóságos zendülés tört ki az őrségben. A haditanács szabad elvonulás feltétele mellett október 11-én át is adta a várat Stahremberg- nek. A kurucok Esztergomnál a dunai átkelés egy igen fontos pontját vesztették el s így ismét Karvára kellett támaszkod nioly Bottyán az őszi hónapokat főleg Bátorkeszin, Kurván és Érsekújvárod töltötte, mert lábbaja ismét kiújult. Minthogy az érsekújvári várparancsnok Bottyán kérelme és rendelkezései dacára, hajók vagy kompok csináltatá- sáról mit sem akart hallani, Bottyán a dunántúli hadak esetleges visszavonulási vonalának biztosítására maga csináltatott Újvárban öt hajót, tizenegyet pedig a komáromi Dunán vett el a császáriaktól. E 16 hajót novem1 Villányi Szaniszló: Három évtized E. megye és város múltjából, 188. old. 3*
