Badinszky László: Vak Bottyán kuruc tábornok (1933)
27 A három lovasezredből és a tüzérség zöméből álló főoszlopot Bottyán személyesen vezette. Simontornya elfoglalása után Várpalotán át előnyomulva Székesfehérvárt vette ostrom alá. Még Várpalota elérésekor Siófok és Dunaföldvár vonalában védőállást építtetett, hogy ez az állás fedezze a Balatonnal együtt a hadműveletek déli oldalát, a Horvátország felől Somogy és Baranyán át várható ellenséges támadással szemben Fehérvár ostrománál kapta a hírt, hogy Herbeville bevonult Erdélybe és Forgáchot Zsibónál megverte. Éppen ezért a vereség ellensúlyozására offenzivájának erélyes folytatására kapott parancsot. Meghagyta a fejedelem, hogy Styriába és Ausztriába törjön be, ijessze meg Bécset, hogy ezáltal a már-már csüggedő országot felvillanyozza és lelket öntsön belé, nemkülönben, hogy ezáltal Erdélyből ellenséges erőket vonjon el. A parancs vétele után Fehérvárnál csak megfigyelő csapatokat hagyva, a főerővel Tatát és Pápát rohammal elfoglalta. Ez utóbbi vár elfoglalásánál kartácstól több helyen megsebesült.1 Vak Bottyán nevének varázsa annyira megbűvölte a várbelieket, hogy midőn személyesen megjelent Tata falai alatt, a várbeli magyar labanc lovasság a kurucokhoz pártolt. A főerő ezen sikerei közben a főoszlop biztosítására lovasságból álló oldaloszlopokat különített ki. Az északi oszlop Gsáky tábornok alatt, miután a Duna felé Buda és Komárom vonalába biztosító osztagokat küldött, Pannonhalmán keresztül Pálffy hadtestét nyugat felé való kitérésre kényszerítette. Vele szemben csak figyelő hadat hagyva, Kőszeg- alá ért és december 8-án egyesült a déli oszloppal. A baloldal biztosítását végző déli oszlop Balogh Adám ezredes alatt 5 lovasezredből állott. A dunaföldvári átkelés után Eszék félé való biztosítás 1 Thaly K.: Bottyán J. 84. old.
