Badinszky László: Vak Bottyán kuruc tábornok (1933)
28 végett elfoglalta Pécset, Somogymegyén áthaladva váratlanul Kőszeg alatt termett. Itt hirtelen egyesült az északi oszloppal, megrohanta Kőszeget és december l()-én bevette azt.1 Az oldaloszlopokon kívül Esztergom háborgatására s az Érsekújvárral való összeköttetés (Karván át) fenntartására szabad hajdú csapatokat küldött a Vértes-hegységbe. Pápa elérése után Bottyán Pálffy ellen fordult, ki időközben Győr védőfalai alá húzódott. At is kelt a Rábán, de Pálffy Sárvár felé vonult, hogy a Szentgott- hárdnál álló Heister Hannibál altábornaggyal egyesülhessen. A találkozást azonban az időközben már egyesült északi és déli oszlop megakadályozta és így PálfTy Szombathelyre húzódott. Bottyán az erős szombathelyi állás ellen csak tüntetett, lovasságával és szekerekre ültetett hajdúival Szentgotthárdnak fordult és Heistert döntőleg megverte.2 Már megjelenésével is meglepte Heister! és döntő lovasrohamával teljesen megbontá serege sorait. A steyrok és rácok rendetlenségben futásnak eredtek. A kurucok Styriába üldözték őket. Az egyik császári sereg tehát nemcsak megveretett, hanem szétszórva meg is semmisittetett. Bottyán ezután Pálffy ellen indult, ki azonban értesült Heister megveretéséről és hirtelen kivonult Szombathelyről. A kurucoknak csak Pálffy utóvédjét sikerült Parndorfnál elérni és megverni, mert a főerő Bruck és Bécsújhely falai közé menekült. Bottyán erre Bécsig feldúlta Ausztriát. Az egyik ellenséges csoport megsemmisítése és a másiknak kiűzése után a Dunántúl az év végén teljesen a kurucok kezébe került. Bottyán (i hét alatt foglalta el Dunántúlt és megmutatta, hogy az nem „fatális terra“ többé. A lakosság tömeges csatlakozása révén 8000 főnyi seregének létszáma 30.000-re 1 Julier Ferenc: Magyar hadvezérek. 304. old. 2 Julier Ferenc: Magyar hadvezérek. 305. oldal.
