Badinszky László: Vak Bottyán kuruc tábornok (1933)

26

ben ezen országrész visszahódításával is megbízta. Bottyánnak Dunántúl meghódítására alig 8000 fő állott rendelkezésére.

Ugyanekkor a császáriak egy i'észe, kb. 8—10.000 fő, gróf Heister Hannibál tábornok vezérlete alatt Vasmegyében, másik része 4000 fő Pálffy János tábornagy horvát- és tótországi bán parancsnoksága alatt Győr és Komárom között táborozott.1 Dunántúl várai Esztergom, Győr, Sopron, Kőszeg, Pápa, Fehérvár, Szigetvár, Pécs és a többi apró várak és kastélyok is őrséggel jól meg voltak rakva. Mind jókarban voltak és a szükséges ágyúkkal és fegyverzettel, lőszerrel is bőven el voltak látva, hogy a kurucokhoz szító megyéket féken tarthassák és behajthassák az adót.

A hadműveletek megindítása előtt Horváth Tamás hajdúi a solti révet rajtaütésszerűen megszállták, az ott talált rác őrséget elzavarták. Riviere francia-kuruc ezredes ütegei a Budáról leereszkedett fegyveres és tarac- kos naszádokat visszaűzlék, ezáltal biztosították az átkelést a főerő részére.

Maga Bottyán 1705. november 4-én gondos előkészítés után elfoglalta üunaföldvárt és 8000 főnyi seregével megindult a Dunántúl meghódítására. Földvár már fontos fekvésénél fogva is különös értékű volt a kurucokra nézve. Ez volt az egyedüli s ezért legfontosabb összeköttetés az Alföld és Dunántúl között. Ennek elfoglalása megszakította a császáriakkal Buda és Péter- várad közli összeköttetést, a kurucoknak pedig biztosította az átjárást. Itt jöhetett át Dunántúlra a lőszer Eger és Szolnok várából. Ezért Bottyán később álló hidat csináltatott. Dunántúlra való átkelés után a nemességet személyes felkelésre, a megyéket és városokat behódolásra és a telekkatonaság kiállítására szóllitotta fel.

1 Julier Ferenc: Magyar hadvezérek. 301. old.