Badinszky László: Vak Bottyán kuruc tábornok (1933)

25 mában voltak. Utóvédeket, kikülönített osztagokat foly­tonosan zavarva, az elmaradozókat foglyul ejtették, élelmezésükre szánt szállítmányokat minduntalan el­fogták. így kisérték a kuruc lovasok Herbeville csapa­tait egész Szegedig, hol eddigi feladatukat Károlyi csapatai vették át. Bottyán Csongrádnál az egyik ezredét még a Tiszán is átküldte, hogy az ellenségről később is kapjon híre­ket. 0 maga Kecskemétre vonult és itt gyógyittalta sebeit, de betegágyából is folyton osztogatta parancsait. Itt vette az örvendetes hírt, hogy a fejedelem Dunántúl főparancsnokának nevezte ki. VII. Dunántúl meghódítása és védelme. 1. Dunántúl elfoglalása. Heister csapatainak megsemmi­sítése. Pálffy kiszorítása. A dunántúli megyéket a kurucok 1704-ben két Ízben is elfoglalták, de mindkét ízben kiszorultak onnan. 1705-ben Károlyi újból a Dunántúl hadakozott és Bécs környékét is maglátogatta, de Heistertől Kilitinél vere­séget szenvedett s ő is kiszorult a Dunántúlról. Kuru- cokra nézve szerencsétlen föld volt Dunántúl s az akkori idők szerint latinosán „Terra fatalis“-nak hívták. (Ester­házy Antal vigasztalta ezzel Károlyit.) Nem a föld volt szerencsétlen, hanem az ott ve­zénylő vezérek voltak rosszak (Károlyi és Esterházi Antal). Amikor Bottyán került oda 1705. végén, mindjárt megfordult a hadiszerencse. A fejedelem engedve a közóhajnak, az előző évben a Duna-Tisza közén vezénylő Bottyán János tábornokot a dunántúli kerület főparancsnokává nevezte ki s egy­

Next

/
Thumbnails
Contents