Badinszky László: Vak Bottyán kuruc tábornok (1933)

25

mában voltak. Utóvédeket, kikülönített osztagokat folytonosan zavarva, az elmaradozókat foglyul ejtették, élelmezésükre szánt szállítmányokat minduntalan elfogták. így kisérték a kuruc lovasok Herbeville csapatait egész Szegedig, hol eddigi feladatukat Károlyi csapatai vették át.

Bottyán Csongrádnál az egyik ezredét még a Tiszán is átküldte, hogy az ellenségről később is kapjon híreket. 0 maga Kecskemétre vonult és itt gyógyittalta sebeit, de betegágyából is folyton osztogatta parancsait. Itt vette az örvendetes hírt, hogy a fejedelem Dunántúl főparancsnokának nevezte ki.

VII.

Dunántúl meghódítása és védelme.

1. Dunántúl elfoglalása. Heister csapatainak megsemmisítése. Pálffy kiszorítása.

A dunántúli megyéket a kurucok 1704-ben két Ízben is elfoglalták, de mindkét ízben kiszorultak onnan. 1705-ben Károlyi újból a Dunántúl hadakozott és Bécs környékét is maglátogatta, de Heistertől Kilitinél vereséget szenvedett s ő is kiszorult a Dunántúlról. Kuru- cokra nézve szerencsétlen föld volt Dunántúl s az akkori idők szerint latinosán „Terra fatalis“-nak hívták. (Esterházy Antal vigasztalta ezzel Károlyit.)

Nem a föld volt szerencsétlen, hanem az ott vezénylő vezérek voltak rosszak (Károlyi és Esterházi Antal). Amikor Bottyán került oda 1705. végén, mindjárt megfordult a hadiszerencse.

A fejedelem engedve a közóhajnak, az előző évben a Duna-Tisza közén vezénylő Bottyán János tábornokot a dunántúli kerület főparancsnokává nevezte ki s egy