Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

A 19. század második felében érzékelhették az első igazán látványos változást a téren a város lakói. Az 1860-as évek elején két emeletes házzal is bővült a tér, s mindkettőnek a kivitelezője a város jeles építésze, a pesti származású Prokopp János, Hild József munkatársa volt. A tér 3-as számú házát Bisitzky János vaskereskedő lakta, aki romantikus stílusban építtette újra, s így ez a tér egyik dísze, ékessége lett.

Az 1844-ben megalakult Takarékpénztár székháza a mai Lőrinc utca 5-ös számú házban volt, de az a megélénkült üzleti élet miatt már kicsinek bizonyult, ezért 1862-re felépült új székházuk impozáns, klasz- szicista épülete a Széchenyi tér 21-ben, Hild József és Prokopp János tervei szerint.

A következő telek és ház, amely kifejezetten közcélokat szolgált, a Széchenyi tér 26. volt. A 19. század második felében többnyire zsidó kereskedők által lakott házat az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank vette meg, s 1881. június 13-án megtörtént a bank alapkőletétele, majd felépült emeletes székházuk is.

A századfordulós nagy építkezések egyik legfontosabbika és legmutatósabbja az 1900-1903 között megépült járásbírósági palota volt. A város vezetését az 1880-as évektől foglalkoztatta az a gondolat, hogy a 22-es szám alatt álló egykori Fekete Sas fogadó helyére új szórakoztató helyet, redout vagy vigadót építsenek, de végül eladták a járásbíróság céljaira.

1900. augusztus 14-én a régi Szentháromságszobor helyére új került, Kiss György országos hírű pesti szobrászművész alkotása, amely napjainkban is áll. A következő évben védő sodronykerítést húztak a

92