Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)
kori eredetű, s a mai homlokzatnál tíz méterrel keletebbre található. Ugyancsak mutatós kőházaik voltak a Szennye-palota körül Herbardus és Ybur nevű polgároknak, akik egy időben a Szennye-palota bérlői is voltak. 1299-ben Kövér Tamás velencei kereskedő eladta házait és árucsarnokát a káptalannak. A tér délnyugati oldalán - a mai Városháza és Deák Ferenc utca 2. szám helyén - állt a kereskedők védőszentjéről elnevezett, s 1156-ban már említett Szent Miklós templom és a hozzá kapcsolódó temető, amely a mai Városháza udvarára és a tér egy részére esett. Vásári forgatag A fórumon, a piacon nagy nemzetközi vásári forgatag, nyüzsgés volt a középkor során. Mint az ország fővárosa, árumegállító joggal rendelkezett, országos és területi vámmentességet élvezett, országos és heti vásárokat tarthatott, saját árui után rév-, vám- és harmincadmentes volt, marhatartási és italmérési jogot is kapott. így központja lett az észak-dél, keletnyugat irányú kereskedésnek. Esztergomban bécsi, A királyi város képe 1543-ban a Lőrinc-kapuval és a Szennye-palotával 84
