Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

séta) című könyvecskéje, amelyben a tér házai közül azok kerültek előtérbe, amelyek művészettörténeti szempontból érdekesebbek. Értékes adatait krónikánkba is beépítettük.

Fontos forrásul szolgált dr. Prokopp Mária tanulmánya, amely Esztergom 18. századi művészetének országos jelentőségére, köztük a szabad királyi város jelentős épületeinek értékeire hívta fel figyelmünket.

Az említett munkák tükrében lényegesnek tartottuk a Széchenyi tér 2006-os rekonstrukciójához kapcsolódóan a tér történetének, régi krónikájának részletesebb bemutatását. Ehhez levéltári (Pifkó Péter), valamint könyvtári (Zachar Anna) forrásokat dolgoztunk fel.

írásunk gerincét a tér házainak története adja. Ezek előtt az első fejezet a virágzó középkort idézi fel, bemutatva az ország fővárosának főterén álló épületeket, templomokat, lakóházakat és lakókat. Kitérünk a középkori életre, vásárokra, s olyan eseményekre, amelyek az egykori Nagy Piachoz kapcsolódtak.

Ezt követően bemutatjuk, hogy a török uralom után miként települt újra a tér, mikor milyen házak épültek, s kik voltak a lakói, milyen volt a társadalmi összetételük. Említésre kerülnek a téren felállított szobrok, emlékművek is. A középkorhoz hasonlóan megismerhetjük ennek a korszaknak is a vásári forgatagát, majd azokat a fontosabb politikai eseményeket, amelyek a téren történtek.

Érdekes színfoltként, panoptikumszerűen felvonulnak a tér jellegzetes figurái: nemesek, polgárok, szerb és görög árusok, fertálymesterek, hordárok, lámpagyújtogatók, koldusok és gavallérok, vagyis

79