Pifkó Péter: Töredékek a királyi városról - Városunk, múltunk 1. (2015)

A tanoda állapotán kívül megvizsgálták a bútor­zatot is. Bajnán és Kétyen a táblán kívül a teremben semmilyen bútor nem volt. Kesztölcön, Cséven, Dá- gon javításra szorultak a bútorok, különösen az iskola padjai. A kimutatás néhány helyen nemcsak a búto­rok állapotáról, de azok számáról is szólt. A maróti iskolában 12 pad, 1 asztal, 1 szék, egy írótábla s egy ábécés tábla volt. Máriahalmon például kocsmapadokkal és asztalok­kal rendezték be az iskolát. A tágasnak tartott iskolák is szűknek bizonyultak, hiszen Szőgyénben 417, Kő- hídgyarmaton 346, Bajnán 266, Maróton 214 6-12 éves tanköteles korú tanuló volt. A ténylegesen iskolába járó tanulók száma az esz­tergomi járásban 79%, a párkányi járásban 65% volt. Az esztergomi járásban a legrosszabb arányt Szent­tamáson mutatja a statisztika, ahol 270 gyermekből csupán 135 járt iskolába. A kimutatás szerint Tokodon (112), Nyergesújfalun (222), Dágon (37), Csolnokon (179) a tanköteles tanulók 100%-a látogatta az isko­lát. A párkányi járás területén a legrosszabb képet a sárkányi tanoda adatai mutatják, ahol a 128 tanuló­nak mindössze 6%-a, nyolc gyermek látogatta az is­kolát. A járásban négy kisebb iskolában - Bélán (47), Fámádon (86), Nagyölveden (98), Kuralon (87) - volt teljes a tanulói létszám. Az eltérő adatokat azzal indo­kolhatjuk, hogy a párkányi járás sík, mezőgazdasági művelésre alkalmas területein a szülőknek nagyobb szükségük volt a gyermekek munkájára a földmű­velésben és az állatok gondozásában. Az esztergomi járás területén jobb anyagi körülmények között élő 69

Next

/
Thumbnails
Contents